Jóvátétel a kommunizmus elítéltjeinek
Semmisnek nyilváníthatják az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti, politikai jellegű bírósági ítéletek következményeit. Az erre vonatkozó törvénytervezetet tegnap mutatta be Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter. Hatálya alá esnek azok is, akiket az 1956-os magyarországi eseményekkel kapcsolatosan — például államellenes szervezkedés miatt — ítéltek el.
Az RMDSZ támogatja a kezdeményezést, amely szerint politikai jellegűnek minősülnek azok a végleges bírósági ítéletek, amelyeket a totalitarizmussal szembeni ellenállás miatt hoztak: ide tartoznak az 1937-es, 1948-ban módosított büntető törvénykönyv és egyéb, tételesen felsorolt jogszabályok hatálya alá eső bizonyos bűncselekmények, mint például a rendbontás, a társadalmi rend elleni mesterkedés, a hazaárulás. Más ítéletek, illetve jogtalan intézkedések bírósági úton nyilváníthatók politikai jellegűnek. Ilyenek azok, amelyeket a rendőrség és a szekuritáté hozott, és amelyek révén állandó lakhelyükről elmozdítottak, kényszerlakhelyre vagy munkatáborba internáltak embereket, illetve kötelező munkahelyet jelöltek ki számukra. Az ilyen esetekben szükséges bírósági eljárást kezdeményezhetik az elítéltek, a rokonaik negyedfokig, vagy bármely szervezet, amely bebizonyítja a személyhez fűződő jogos érdekeltségét. Az eljárás bármikor kérvényezhető (elévülhetetlen), és nem jár bélyegilleték kifizetésével. A politikai elítéltek vagy politikai jellegű intézkedés által sértettek, házastársuk, másodrangú leszármazottaik a törvény elfogadásától számított három évben bírósági úton erkölcsi és anyagi kártérítést is kérhetnek az államtól.
Folytatják a párbeszédet
Noha az RMDSZ mindeddig nem vállalta fel az erdélyi magyarság sorskérdéseit döntő módon befolyásoló politikai lépéseket — pl. az SZNT autonómiastatútumát, az önálló állami magyar egyetem létrehozását, az erdélyi magyar politikai rendszer megváltoztatását, az egyházak függetlenségének és pénzügyi autonómiájának tiszteletben tartását —, a Tőkés László EP-képviselői jelölését támogató szervezetek küldöttei hajlandók tárgyalni a szövetséggel, ,,annak tudatában, hogy az a mély krízis, amelybe az RMDSZ sodorta a magyarságot, megoldásra vár" — áll a Szilágyi Zsolt, Farkas Csaba és Tőkés András által tegnap kiadott közleményben. Az EMNT, SZNT és MPSZ alelnökei szerint eddig csak általános szövegjavaslatok és elvi megállapodások szintjén sikerült közös nevezőre jutni konkrét cselekvési terv és határidők nélkül —, ,,egy minél erősebb brüsszeli, bukaresti és önkormányzati képviselet kialakításáért" azonban fenntartásaik ellenére is folytatni kívánják a párbeszédet.
Kós Károly-nap Szebenben
A harminc éve elhunyt erdélyi építész, grafikus, író és közéleti személyiség emlékének szentelték a magyar hét egyik napját Európa kulturális fővárosában. Kós Károly életműve ma is időszerű, hiszen ő úgy alkotott egy sajátosan magyar építészetet, hogy az ugyanakkor sajátosan erdélyi is volt, amelyben sikeresen képviselni tudta a kultúrák közötti kapcsolatot, és amelyben kiválóan ötvözte az Erdélyben élő nemzetiségek kultúráját — hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap Nagyszebenben, az Ars Hungarica rendezvénysorozat keretében megrendezett Kós Károly-kiállítás megnyitóján. A nagyszebeni Híd Egyesület, az erdélyi, illetve a magyarországi Kós Károly Kulturális Egyesületek által szervezett eseményen a helyi magyarság képviselői, valamint az RMDSZ megyei és országos tisztségviselői mellett jelen volt Makovecz Imre neves magyarországi építész is, aki emlékeztetett arra, hogy Kós Károly már az első világháború előtt európai hírnevet szerzett építészetével, de a szakmai érvényesülés helyett a hazatérést választotta. A rendezvényt követően a szövetségi elnök Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel találkozott, majd megtekintették az RMDSZ és a helyi magyar közösség által kezdeményezett Magyar Pavilon építési munkálatait. A korszerű formatervezésű ingatlan magyar kulturális eseményeknek, konferenciáknak, kiállításoknak biztosít majd méltó helyszínt.
