A baróti városi tanács utoljára szeptember 3-án ülésezett, és semmi jele, hogy a következő hetekben összeülne. Megelőlegezhetően december 3-án (az utolsó tanácskozástól számított három hónapra) Nagy István polgármester élni fog törvény adta jogával, s kéri a feloszlatást.
A múlt esztendei helyhatósági választásokat követően több kisebb-nagyobb konfliktus zajlott le a polgármesteri hivatal falai közt, ám tavasztól, a költségvetés vitájának lezárulása után viszonylagos csend honolt. Hogy miért éppen most döntött úgy Nagy István, hogy nem hív össze tanácskozást, illetve követ el mindent a tanács feloszlatása érdekében, csak találgatni lehet. Tény: az elmúlt időszakban több tanácstagtól is szabadulni próbált. Hogy a testület tényleg feloszlik-e, Codrin Munteanu kormánymegbízott megítélésétől függ.
Már a helyhatósági választások estéjén megelőlegezhető volt, hogy Nagy István és a képviselő-testület között nem lesz jó viszony, majd az alpolgármester-választást követően nyilvánvalóvá is vált. A hat RMDSZ-es, öt MPP-s és négy független tagból álló testület 8—7 arányban nem a polgáriak listavezetőjét, Hoffmann István Zsoltot (aki tisztséget töltött be az SZNT felső vezetésében, de volt az MPP tagja, az RMDSZ egyik platformjának erdővidéki alapítója és a szövetség köpeci szervezetének elnöke is), hanem a Nagy István ellenlábasának számító, függetlenként mandátumot nyert Bán Istvánt választotta meg.
Első pillanatban elég furcsának tűnt, hogy a szövetség nem saját soraiból jelölt (Józsa József már betöltötte a város második legfontosabb tisztségét, ráadásul biztosnak mondható munkahelye sem volt a választásokat követően), ám hamarosan érkezett a megalapozott magyarázat is: Bán megzsarolta az RMDSZ-t. A választási matematikát kihasználva Bán nyíltan követelhette, hogy őt válasszák meg, ellenkező esetben lemond megbízatásáról, s mivel függetlenként jutott a tanácsba, helye betöltetlen marad, így a várhatóan hét-hét arányú testületben egyetlen határozatot sem tudnak átvinni. Bán István és a szintén inkább RMDSZ-hez húzó független, Albert Dénes révén biztosítva volt többségük, ám azt Nagy István törvényismerete miatt nagyon kevésszer sikerült érvényesíteniük. Pártpolitikai érdekeket sejtető tanácshatározataikat elég sokszor próbálták átvinni, de egyetlen jelentősebb sikerüket csak az idei adók és illetékek megszabásakor érték el, amikor több tételt is megváltoztattak.
Mindennek ellenére Nagy István nem volt elégedett, úgy érezte, hogy sem az MPP színeiben megválasztott tanácstagok, sem a hozzá közelebb álló függetlenek nem támogatják eléggé. Elsőként az új esztendő első napjaiban Rácz Gábor független felsőrákosi tanácstagot támadta meg, állítván, három egymást követő tanácskozáson nem jelent meg, ezért a törvény értelmében elvesztette megbízatását. Ezt követően szűkebb körben egyre többször jelentette ki, az áldatlan helyzetért azok a hibásak, akik megakadályozták, hogy indulhasson a polgáriak polgármesterjelöltjeként (utólag azért csatlakozott az MPP-hez — szerk. megj.), illetve nem hagyták, hogy az általa javasolt „húzós nevű emberek" szerepeljenek a választási lista elején.
Jól jött számára viszont, hogy februárban eléggé érthetetlen okokból — lemondóleveleikben sok volt az általánosítás; bár arra hivatkoztak, nem tudnak együtt dolgozni Nagy Istvánnal, konkrét eseteket nem jelöltek meg — lemondott az MPP baróti szervezetének elnöke, Márton István és három elnökségi tag, illetve szolidaritásból az MPP megyei elnökségének tagjaként tevékenykedő ifj. Csiki Béla is. A szabaddá vált tisztségeket gond nélkül szerezte meg magának és baráti körének, de Gazda Zoltán alapszabályzat-értelmezésének köszönhetően nem sikerült elérnie, hogy a közgyűlés a tagságot is megvonja tőlük. Hogy Márton és Csiki nem veszítette el tagságát, vereséggel ért fel Nagy István számára, hiszen képviselő-testületi mandátumukat továbbra is megtarthatták.
Hát akkor tényleg feloszlik a baróti tanács?