Étfalvi csalogató — Sylvester Lajos

2009. november 18., szerda, Közélet

Kő- és kovácsoltvaskerítés-nézőben voltunk Étfalván, Étfalvazoltán ikertelepülésén. Meglepett, hogy Gidófalva hosszán, majd a két települést egybekötő úton is jó minőségű aszfalton járhattunk. Útitársam magyarázta, hogy Berde József polgármester határozott ember, mielőtt a főutcára aszfaltköpeny került volna, mindenkinek el kellett végeztetnie a különféle bekötéseket, hogy elejét vegyék annak a nálunk dívó rossz szokásnak, miszerint az egyik munkacsoport aszfaltoz, a másik utána felvágja, tönkreteszi, hogy az ilyen-olyan vezetékeket elhelyezzék. Étfalván nincs még aszfalt, de az út alapozását előkészítették, az árkokat, amit mifelénk sáncnak nevezünk, kiásták, kitakarították. A faluba vezető makadámút is járható, gödrök, kátyúk nincsenek.

A falucska felső fertályának látványa ehhez képest is meglepetést tartogatott. Az Olt teraszára épített templom és ennek előtere látványként is impozáns. Egyetlen zavaró, mint majdnem minden településen, a villanyvezetékek és oszlopok gubancos összevisszasága. A templom alatti egykori árterületi lapályon jókora méretű játszóteret képeztek ki, ezt masszív és mívesen faragott kőkerítéssel futtatták körbe, a kerítésoszlopok közeit kovácsoltvas-imitációval töltötték ki, vagy súlyos lánccal zárták le. Ezzel átellenben, ami falvak esetében igen ritka, az új kultúrotthon kerítése is szemrevaló, hasonló stílusban épült.

Kétszer is körbenézek, hogy amit látok, jól látom-e és jól értelmezem-e. A falu nyugdíjas tanítónője panaszolta, hogy Étfalvazoltánba újabban nem térnek vissza a falu szülöttei, mert már az sincs, aki elmenjen. Ha a játszóteret és az új kultúrotthont meg ezek környékét nézem, méretüket tekintve egy módos nagyközség igényeit is kielégíthetnék. Az 1802-ben épült református templom népesebb gyülekezetet is kiszolgálhatna. A templomot egykor a falu népességéhez és módosságához igazították: 1850-ben lakossága 371 fő volt, 1880-ban ötszáz. 1992-ben Zoltánnal együtt 380 lakost számláltak. (Zoltánnak is van temploma.)

A templom, az út, a kultúrotthon, a játszótér a hazahívogató szerepkört is felvállalhatná. Csutka Attila községi képviselő rádiónyilatkozata szerint Étfalvazoltán Nagybudapesthez hasonlít. Ezt a Duna, Étfalvazoltánt az Olt választja szét. Csekélyke különbség, mosolyogjuk hozzá.

Több, nem idevalósi ismerősöm is van — volt —, aki ezt a romantikus fekvésű kis falut választotta, és ide költözött.

Úgy tűnik, nem döntöttek rosszul.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2009-11-18: Közélet - x:

Az MPP nem támogatja Kelemen Hunort

A Magyar Polgári Párt (MPP) nem támogatja az RMDSZ államelnökjelöltjét a vasárnapi választáson. A Szász Jenő által vezetett párt tegnap közzétett közleményében kifejti, hogy ,,közmegegyezésen nyugvó" magyar jelölt indítását tekintette volna elfogadhatónak, viszont szerintük az RMDSZ elzárkózott minden egyeztetéstől, és ,,nem közösségi jelöltet" állított. Az MPP szerint Kelemen nem rendelkezik azokkal a kvalitásokkal, amelyek érdemessé tehetnék őt az erdélyi magyar közösség bizalmára.
2009-11-18: Közélet - x:

A szülőföld kitüntetettje — Hecser László

Az Erdővidék Kultúrájáért díjat idén dr. Egyed Ákos történész akadémikusnak adományozta a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. Demeter László egyesületi elnök úgy fogalmazott: e díjat nem azért ítélték Egyed Ákosnak, mert itt született, hanem mert számtalan, Erdővidéket érintő kutatást végzett, példát mutatott és munkára ösztönzött, szervezett, és támogatta az itthon tevékenykedőket. Egyed Ákos láthatóan meghatódva vette át a díjat, s mint mondta, bár élete során már néhány kitüntetésben részesült, egyik sem áll szívéhez oly közel, mint a mai, hiszen azt szülőföldjétől kapta.