Elfogadta tegnap a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró munkacsoport jelentését az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága — jelentette be a bizottság több mint kétórás zárt ülését követően Gulyás József, a munkacsoport SZDSZ-es vezetője. Elmondta, hogy szakmai és politikai felelősség terheli a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetőjét, Laborcz Sándort, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő volt minisztert, Szilvásy Györgyöt. Az NBH-t később felügyelő Ficsor Ádám csak kismértékben tehető felelőssé — fűzte hozzá.
A munkacsoport vezetője szerint azért készült két — egy nyilvános és egy titkos — jelentés, mert a vizsgálódásuk közben begyűjtött számos, az NBH műveleti munkáiról szóló információ, valamint a titkos történések leírása nem osztható meg a közvéleménnyel. Hangsúlyozta, a munkacsoport megállapítása szerint az NBH zömmel szakmai hibákat követett el, amelyek lényege a hiányos együttműködés volt a nyomozó hatóságokkal. Mindezért nemcsak szakmai, hanem politikai felelősség is terheli a titkosszolgálatokat felügyelő minisztereket, nagyobb mértékben Szilvásy Györgyöt, kisebb mértékben Ficsor Ádámot.
A tényfeltáró munkacsoport fideszes tagja, Demeter Ervin közölte, hogy jelentésükben egyértelműen megfogalmazzák: kriminalisztikai szempontból az eddigi legsúlyosabb bűncselekménynek számít a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság, amelyet a fajgyűlölet motivált, és amelynek előkészülete az NBH „látókörébe került". A kormány érzékelte ugyan a nyomozás során előállt hibákat, de nem tett semmit — fűzte hozzá Demeter Ervin, aki szerint a komoly szakmai hiányosságokon túl az NBH átszervezése és a forráshiány is közrejátszott a történtekben. A munkacsoport jelentésének minősített (titkos) részét egyhangúlag, a nyilvános részt 6:4 arányban fogadta el a nemzetbiztonsági bizottság —fűzte hozzá. Úgy fogalmazott: a vizsgálat legfőbb tanulsága, hogy az NBH működési rendjét mielőbb helyre kell állítani.
Tóth Károly, a munkacsoport MSZP-s tagja, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke — aki maga is elkészített egy jelentést — azt mondta: gyökeres különbség van a most elfogadott jelentés minősített és nyilvános része között. Míg az előbbi csupán a bűnügy felgöngyölítése során elkövetett szakmai hibákat taglalja, addig az utóbbi már politikai állásfoglalást is tartalmaz, noha munkájuk során „nem érintettek politikai vonatkozású momentumokat". Közölte: vizsgálódásuk során soha nem merült fel a politikai felelősség kérdése, ezt az SZDSZ-es—fideszes többség „erőltette bele" a végleges jelentésbe, ezért az MSZP nem ért egyet a jelentés ezen kitételeivel. A politikus azt is mondta, hogy a munkacsoport vizsgálata során nem keletkezett olyan információ, amely szerint a sorozatgyilkosság megelőzhető lett volna.
A nemzetbiztonsági bizottság — eredeti napirendjétől eltérően — tegnap nem tárgyalt az elmúlt hét végén Sajóbábonyban történtekről. Tóth Károly szerint nem volt, aki részletes tájékoztatást adott volna, mert a nemzetbiztonsági kabinet és a bizottság egy időben ülésezett.