Miközben 3,8-as pontértékével Románia stagnál (a mutató — ,,korrupcióérzékelési index" — ideális esetben 10 lehetne), s holtversenyben ugyan Bulgáriával és Görögországgal azonos helyet foglal el, déli balkáni szomszédunknak sikerült javítania helyzetén. A nemzetközi szervezet szerint azért topogunk egy helyben, mert nincsenek összehangolt törvénykezési, korrupcióellenességre vonatkozó intézkedések, elbizonytalanodott maga a reform, így egészében vált hiteltelenebbé az ország, miközben Kelet-Közép Európa általános problémája, hogy átláthatatlan a párt-, illetve kampányfinanszírozás.

Az éves korrupciós listát idén a legkevésbé korruptnak minősített Új-Zéland vezeti, majd Dánia, Szingapúr és Svédország következik, Szomália és Afganisztán pedig a világ két legkorruptabb országa. A térség uniós tagországai közül a 46. helyen álló Magyarországot csak Szlovénia és Észtország előzi meg. A száznyolcvanas világranglistán Románia a 71. helyen áll, viszont olyan országok kerültek előkelőbb helyre, mint Namíbia, Kuba vagy Ghána.

Persze, a szakértők megjegyzik, a korrupció nehezen mérhető, viszont Románia elmúlt éves regnálását ez a felmérés is hitelesen tükrözi, azaz a honi korrupció burjánzását minden idők legrosszabb kormányának, a Băsescunak alárendelt Boc-kabinet tétovázása is elősegítette. A megfelelő pillanatban nyilvánosságra hozott korrupciós adatok is megerősítik: szerencsés lenne véget vetni ennek az áldatlan rendszernek, s a vasárnapi elnökválasztás erre vissza nem térő lehetőséget kínál.