Hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik, ezért ,,egyeztetve járnak el". Mivel Magyarországnak soha nem volt ennyi szomszédja, a komplex szomszédságpolitika ,,megkerülhetetlen eleme" a határon túli magyarság helyzete a szomszédos országokkal folytatott tárgyalásokon — emelte ki. Megítélése szerint a térségbeli új államok létrejöttével ,,közelebb jöttek a szomszédok", és specifikusabbá váltak a kapcsolatok. A szomszédságpolitika európai uniós vonatkozásairól szólva elmondta, az unió alapkövetelményei közé tartozik, hogy ,,illik pozitívan lezárni" a múlt kétoldalú kérdéseit, mert ez az ,,erkölcsi, politikai építőköve az uniós tagságnak". Hangsúlyozta, hogy az uniónak ,,szegényes az eszköztára a belső konfliktusok kezelésére", mert a közösség létrejöttekor senki nem számított arra, hogy két tagállam között feszült viszony alakulhat ki. ,,Az unió nincs erre felkészülve, erre nem számított" — jelentette ki. Arra utalva, hogy augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába, elmondta: az ügy a ,,megoldás felé halad".

Magyarellenes uszítás Ukrajnában

Ukrajna függetlenné válása óta a napokban fordult elő először, hogy az állami televízió nyíltan magyarellenes műsort sugározzon, szeparatizmussal vádolva meg a kárpátaljai magyarságot és Budapestet — írta a Beregszászon megjelenő Kárpátalja hetilap. Az Ukrajnára leselkedő veszélyek: a magyar irány címmel múlt szerdán sugárzott adásban megszólalt a feltörekvőben lévő Szvoboda országos nacionalista szervezet vezetője, aki felrótta a kárpátaljai magyaroknak, hogy emlékműveket állítanak Ukrajna területén. A műsor készítői beregszászi magyar iskolákkal és a magyarországi oktatási-nevelési támogatással példálózva azt állították, hogy a városban magyarosítás folyik. Szerintük a Beregszász központú nemzetiségi járás kialakításával kapcsolatos, úgymond Budapest által is felkarolt elképzelések célja az, hogy megvalósulásuk esetén a helyi magyarok referendumon kérhessék a terület Magyarországhoz csatolását.

Caplovic visszakozik

A szlovák kormány nem tervezi az államnyelvtörvény módosítását — derült ki Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes tegnapi nyilatkozatából. A kisebbségekért felelős politikus azért nyilatkozott, mert úgy látja, hogy a Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével a nyelvtörvényről folytatott, egy nappal korábbi megbeszélése után elhangzott egyik megjegyzését félreértelmezték. Caplovic újabb nyilatkozata szerint a törvény tartalma és formája ,,megfelelő", a kormány nem mérlegel változtatásokat.