A nemzetközi gazdasági válság kezdete óta több mint négymillió munkahellyel zsugorodott a foglalkoztatás az Európai Unióban, azzal együtt is, hogy a hatást valamennyivel csillapította a rövidített munkaidő és más módszerek alkalmazása. Ezt állapította meg egyebek között az Európai Bizottság a foglalkoztatás uniós helyzetéről szóló éves jelentésében, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra Brüsszelben.
A jelentés szerint a válság javarészt visszafordította a 2000 óta elért foglalkoztatás-növekedést, a legkedvezőtlenebb helyzetbe a férfiak, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak kerültek. Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért is felelős biztos hangoztatta, a jelentés azt tanúsítja, hogy össze kell egyeztetni a válságra adott rövid távú válaszokat a hosszú távú szerkezeti reformokkal.
Az adatok szerint a kilencvenes évek óta ugyan csökkent a tartós munkanélküliek száma, ez a probléma azonban továbbra is komoly kihívást jelent. Az utóbbi években az EU-ban az összes munkanélküli-időszak közel 45 százaléka egy évnél hosszabb ideig tartott (a statisztika szerint az ,,éllovas" Magyarországon 13,9 hónapig), míg ez az adat az Egyesült Államokban csupán 10 százaléknyi.
A tavalyi második fél év és az idei második fél év között a huszonhét EU-tagállam közül csak Luxemburgban bővült a foglalkoztatás, minden más tagországban hanyatlott. A csökkenés mértéke uniós átlagban 1,9 százalék volt, de például Lettországban és Észtországban 10 százalék fölé, Írországban, Spanyolországban és Litvániában 6,5—8,2 százalékra rúgott. Magyarországon 4,5 százalékos visszaesést állapított meg a jelentés. A munkanélküliségi arány a balti államokban ugrott meg különösen, valamint Spanyolországban és Írországban — ezekben az államokban 10—20 százalék közötti már az arány. Magyarország a 9,5 százalékos uniós átlag közelében található 9,8 százalékkal.
