Az MKP szerint a végrehajtási utasítások is azt a véleményt erősítik, hogy zavarok vannak az államnyelvtörvény alkalmazhatósága körül. A párt ismételten azt javasolja: változtassák meg a jogszabályt, amelyből elsősorban el kellene távolítani a pénzbeli büntetéseket, illetve azt, hogy a kulturális tárca önkényesen értelmezhesse, mikor sértették meg a törvényt. Ugyanakkor az MKP úgy véli, szükség van a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény módosítására és egy átfogó kisebbségi törvény elfogadására, amely egyebek között garantálná a kisebbségi kultúra és oktatásügy finanszírozását. Az államnyelvtörvény végrehajtási utasításait érintő kormányelvek elfogadásának az időzítése sem szerencsés — állítja a magyar párt —, miután még nem tudni, milyen véleményt fogalmaz meg a jogszabályról a Velencei Bizottság, amelynek álláspontját Pozsony kérte ki. Ez az állásfoglalás 2010 első felében várható, s logikus lenne, ha a kormány csak az állásfoglalás áttanulmányozása után adná ki a végrehajtási utasításokat. Az MKP felháborítónak és alkotmányellenesnek tartja az elvek azon részét, amelyek a kisebbségi nyelvek használatát a Szlovák Köztársaság más állampolgárának az egyetértéséhez kötik, ugyanakkor a demokrácia elveivel ellentétesnek tartja, hogy az elvek javaslatát az illetékesek a szlovákiai magyar közösség legitim képviselőivel előzetesen nem tárgyalták meg.

A. Nagy László, a szlovákiai Híd párt alelnöke szerint továbbra is sok a bizonytalanság az államnyelvtörvény körül, s nem tudni, milyen jogi háttere van a jogszabály végrehajtási utasításait érintő elvekről szóló kormányjavaslatnak. Szükség van az elvek pontosítására. Ugyanakkor el kell gondolkodni az államnyelvtörvény, illetve a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény módosításán — szögezte le. A Híd párt azt is kifogásolja, hogy a végrehajtási utasítások több esetben túllépik magának a törvénynek a kereteit is. Bár az elvek néhány problémát tisztáznak, A. Nagy László szerint egyértelmű, hogy a végrehajtási utasításokkal nem lehet egy rossz törvény hiányosságait megszüntetni.

Balázs Péter magyar külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácskozása alkalmával tárgyalt Athénban szlovák kollégájával. Ennek során közölte Miroslav Lajcákkal, hogy Budapest igen nagy figyelemmel fogja kísérni az államnyelvtörvény alkalmazását. ,,Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy a kisebbségi nyelvtörvényt hozzáigazítsák az államnyelvtörvény új formájához. Az EBESZ-szel összhangban szeretnénk, ha Szlovákiában lenne egy igazi kisebbségi törvény, és érdeklődéssel várjuk, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága milyen véleményt fog mondani a szlovák államnyelvtörvényről" — mondta Balázs Péter. A magyar külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy Budapest megtegyen minden szükséges lépést, még mielőtt a szlovák kormány jóváhagyja az államnyelvtörvény végrehajtási rendeletét. Közölte, Athénban találkozott Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával, és garanciát kapott tőle, hogy a vegyes bizottság pénteki ülésén — amelyre a pozsonyi kormánydöntés előtt kerül sor — jelen lesznek az EBESZ kisebbségügyi szakértői. Vollebaek megígérte, hogy még a kormánydöntés előtt találkozik a szlovákiai magyarság képviselőivel. Balázs Péter szerint Budapest azt is fontosnak tartja, hogy miután a törvény alkalmazható formában január 1-jén életbe lép, monitoring rendszer működjék az EBESZ közreműködésével. A külügyminiszter különösen három dolgot tart megfigyelendőnek: a büntetések alkalmazását, azt hogy milyen többletköltséget okoz az államnyelvtörvény használata kisebbségi intézményeknek, továbbá azt is, hogy nem képződnek-e újabb életszerűtlen helyzetek, amelyek akadályozzák a kisebbségiek, elsősorban a magyarok nyelvhasználatát.