A megnevezett időpont, augusztus 24. már elmúlt, de az erdélyi ,,belmagyar" megegyezésnek még semmi konkrét és biztos jele nem mutatkozik, még nem lehet tudni, lesz-e végül közös lista az európai parlamenti választásokra. A tárgyalások lefolytatására kijelölt ,,küldöttségek" egyelőre sokkal többet perlekednek azon, hogyan is kellene elosztani a magyarországi és a bukaresti támogatásokat, mint azon, hogy mi is lenne most a közös erdélyi magyar érdek, hogyan lehetne szavatolni biztos képviseletünket az Európai Parlamentben.
A ,,megbeszélések" hol haladtak, hol holtpontra jutottak, hol meg éppen látványos visszatáncolásoknak lehettünk tanúi. Egy ponton már úgy tűnik, hogy Tőkés László, bár az RMDSZ biztosítaná szavatolt bejutó helyét a közös listán, nem is akarja igazán ezt, s tábora inkább erődemonstrációra használná fel az egyezkedéseket. Öreg hiba, mert azt jelzi, hogy nem csak politikai pragmatizmusból, de mennyiségtanból is nullák. Igen, ilyen durván és kategorikusan kell fogalmazni, s ez a minősítés azokra is kiterjeszthető, akik a másik oldalon azt állítják és szajkózzák felelőtlenül, hogy az RMDSZ önmagában is képes a bejutási küszöb (küszöbök) átlépésére, s ezért felesleges is egyezkedni. Valami egészen furcsa csőlátás alakult ki az erdélyi magyarság politizáló köreiben, s egyre kevésbé látják a közös érdeket, annál jobban a csurrantott-cseppentett támogatásokhoz való hozzáférést, a forintocskák és a lejecskék megszerezhetőségének bűvöletében kezdtek gondolkodni. Lehet, hogy kizárólagosan abban. Az egyik oldalon (a ,,jobbik") van némi alapja ennek, hiszen nem volt nehéz észrevenni, hogy az elosztható pénzek, támogatások az RMDSZ felső vezetésének holdudvarában vesztek és vesznek a követhetetlenség homályába, személyes szimpátiák és csoportérdekek érvényesítése irányította elosztásukat.
De most nem erről lenne szó éppen, hanem arról, hogy lesz-e európai parlamenti képviseletünk, avagy nem lesz?! Ha Tőkés László indul a közös listán, akkor minden bizonnyal lesz. Ha önmagában, függetlenként próbálkozik — az RMDSZ ellenében —, akkor nem lesz. Van még néhány lehetséges változat, például az, hogy maga helyett mást ,,delegál" a közös lajstromra, ami formailag nem változtatna a dolgokon, de esetleg kiábrándíthatná saját táborát, s szükségessé tenné, hogy jelöltje (jelöltjei) mellett ő maga kampányoljon. Lehetne ez — mondjuk — a rokonszenves Hantz Péter vagy másvalaki(k), de egy biztos, hogy sem Szilágyi Zsolt, sem Szász Jenő, sem Toró T. Tibor (aki mindig egy fenékkel ül két lovat) nem lehet.
Egyelőre itt állunk tanácstalanul, s ezt a tanácstalanságot csak fokozza a román média által mértéktelen módon népszerűsített újabb Tőkés-nyilatkozat, mely szerint az RMDSZ az utolsó romániai posztkommunista, ,,egyeduralmi" párt, s ezért előbb-utóbb bukni fog. Na már most: vagy egyezkedünk, vagy megsemmisítjük egymást?! ,,Szép ország a miénk", de benne mi is gyönyörűek vagyunk...!
