A múlt hétTévedtünk

2007. augusztus 28., kedd, Közélet

Arról tudtam, hogy a székelyföldi erdőket vágják, mint a répát, még mielőtt a közbirtokosságok kezébe visszakerülnének, de arról nem, hogy annyira elfogyott a fa, hogy most már a táblákat vágják. És mindehhez nekünk jópofát kell vágnunk. Vége a Világtalálkozónak, a táblák segítségével szerencsésen mindenki hazatalált Székelyföldre.

Ezért aztán már semmi szükség eligazító táblákra. (Micsoda hazafiatlanság, kivágták azt is, amelyen az állt, hogy ez román föld, és a nagyromániások ez ellen nem tiltakoztak!!!) Ki kellene vágni a nyugati határon levő Magyarország-táblákat is. Ugyanis közismert tény, hogy ez a föld a Dnyesztertől a Tiszáig román. Esetleg a Tisza-partra lehetne kitenni. Bár amilyen kevés igazi magyar van ott, talán még ez sem lenne szükséges. Sajnos, most derül ki, így, ezer év után, hogy mi állandóan tévedünk. Mindenféle reklámtáblát bárhová ki lehet tenni, de azt, hogy Székelyföld, azt nem. Ezt tudja igazi liberális emberünk: Orban. Na, nem Viktor, hanem Ludovic. Ő, magyar származású lévén, csak ismeri a magyar történelmet. És ugyebár kiderült, hogy a föld, amelyen élünk, nem székely föld, hanem román föld. Mi viszont mostanáig tévedésben voltunk, mert azt hittük, Székelyföldön éltünk és élünk. De nem! Csak azt nem értem, a magyar királyok miért telepíttették ide eleinket, hogy idegen földet védjenek? Micsoda tévedés! És a székelyek védték itt a földet — amely nem is az övék — úzok, kunok, besenyők, tatárok, törökök, osztrákok, oroszok ellen: potyára. Ha ezt tudja Dózsa György, nem indul el a magyar hadak élén a törökök ellen a magyar földet, s benne szülőföldjét, a Székelyföldet védeni. Kőrösi Csoma Sándor sem ment volna Indiába szülőföldje népének őseit keresni, hanem csak ide, a hegyeken túlra. Mikes Kelemen meg nem is vágyódott volna olyan erősen vissza Zágonba, ha tudja, hogy az is, akárcsak Rodostó, idegen földön van. Teszem azt, ha 1848-ban Gábor Áron látja, hogy éppen a Székelyföld-táblát vágják le a román földön, nem biztos, hogy hősi halált hal. Akkor ugyanis Háromszék önvédelmi harcát hirdették meg, amely tudvalevőleg a Székelyföld része. Azt mondta volna az osztrákoknak, hogy ez nem az ő földje, nem érdekli az egész, és jöjjön, akié, védje meg. Akkor aztán a mai táblavágók ősei hagytak volna csapot-papot, és hanyatt-homlok rohantak volna megvédeni földjüket. Mint Apácán a magyarok: szaladtak, hogy megvédjék földjük termését. Ott a romák képviselője mondta (láttam a tévében): hát lelkemistenem egy kicsit lopnak, de nem nagyon. Nem is tudom, hogy miért nem szeretik a romákat még Olaszországban sem, ahol éppen most akarják összeszámolni őket. Egy Mariola Mo’ioni nevű milánói képviselő azt mondta, hogy ott senkinek sem kellenek a cigányok, mert ,,lopnak, törvénytelenül helyezik el sátraikat. Elfogadhatatlan egészségügyi körülmények közt élnek. Mindenki számára veszélyt jelentenek."

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 433
szavazógép
2007-08-28: Közélet - x:

Gyurcsány Ferenc az autonómia ellen (Magyar—román szocialistapárt-találkozó)

Múlt hét végén az SZDP elnöke, Mircea Geoană Budapestre látogatott, s találkozott testvérpártja elnökével, Gyurcsány Ferenccel.
2007-08-28: Belföld - x:

Hírsaláta

MÁSKÉPP GONDOLJÁK. A romániai tanügyi illetékesek nem hajlandóak szem előtt tartani Traian Băsescu államfő székelyföldi látogatásakor tett kijelentését, miszerint a magyar nemzetiségű iskolások számára a románt idegen nyelvként kell tanítani ― derült ki az oktatási minisztérium tanácskozásán. Bár az első négy elemiben a magyar iskolások már külön módszer alapján sajátítják el az államnyelvet, az RMDSZ azon van, hogy ezt a rendszert kiterjesszék a felsőbb fokozatokra is.