Elvitathatatlan a korcsolya azon szerepe, melyet e népek gazdasági életében játszott. E szerepet már csak egy lépés választotta el a testkultúrától. De hogy ezt a lépést megtehesse az ember, előbb a korcsolyán kellett néhány módosítást eszközölnie. Előbb a marha vagy a ló lábszárcsontjából készült korcsolyát váltotta fel fakorcsolyára, a fát először élesre faragta, aztán vaséllel látta el, ami nemcsak gyorsabbá, de biztonságosabbá is varázsolta az alkotást, sőt, bővítette a mozdulatok skáláját. Így aztán a fiatalok körében egyre jobban hódított a korcsolyázás, a dolgos hétköznapokon túl vasárnapokon is szívesen kötöttek korcsolyát, s vonultak ki a jégre. A híres festő, Rembrandt olajfestményen örökítette meg a fiatalok jeges szórakozását, Burgman a maga rendjén egy fametszeten örökítette meg egy holland leány korcsolyázás közbeni elestét. Az írások tanúsága szerint a leány neve Lidvina, aki az esés következtében oly súlyosan sérült meg, hogy harminchárom évre kényszerült betegágyba, s e harminchárom év alatt látomásai voltak, melyek részben be is teljesültek. Ezért Lidvinát szentté avatták, ő lett a korcsolyázók védőszentje ― Szent Lidvina.

Az 1651-től 1660-ig Hollandiában élő II. Károly angol király is rabja lett a korcsolyázás szenvedélyének. Hazatérve Angliába megszakítás nélkül hódolt szenvedélyének, s látva a királyt, egyre több honfitársa követte példáját. Nem a véletlen játéka tehát, ha 1742-ben éppen Angliában hívták életre a világ első korcsolyázóegyletét, az Edinburghi Korcsolyaklubot. 1829-ben pedig James Cobbing szabadalmaztatta azt a korcsolyát, amelyet vascsavarral mozgatott ,,pofák" szorították a cipőhöz... Egymást követték az újítások, az amerikaiak elkészítették az első teljes egészében fémkorcsolyát... a svédek hosszú, 70 cm-t is elért vassínekből gyártottak korcsolyát... A korcsolyatípusok törvényszerűen hozták magukkal a korcsolyázás szakágait ― a műkorcsolyázást, a gyorskorcsolyázást, a jégkorongot... A XIX. század vége már külön utakon találja a korcsolyasport népes tömegét, minden ág a maga szabályaival, versenyeivel igyekezett a tökéletesedés felé.

Gyorskorcsolyázás

Egy 333,33 vagy 400 méteres jéggyűrűn zajlik, a versenyzők párban futnak az óra járásával ellentétes irányban. Sebességük meghaladhatja az 50 km-t. Profi szinten már 1884-ben versenyre keltek, az amatőrök kilenc évvel később kezdtek versenyezni. Olimpiai bemutatkozásukra viszont 1924-ig kellett várniuk.

A gyorskorcsolya klasszikus versenyszámai: 500 m, 1500 m, 5000 m, 10 000 m a férfiaknál és 500 m, 1000 m, 1500 m, 3000 m a nőknél. Hosszú ideig a világ- és Európa-bajnokságokon csak összetettben avattak bajnokot, az olimpiai játékokon távonként avatnak bajnokokat. 1976-tól a férfiaknál szerepel az 1000 méteres táv is, a nőknél pedig az 5000 m.

Az első olimpiai vetélkedő ― 1924-ben ― a skandinávok fölényét jelezte. Nem is történhetett másként, hiszen a jég Nurmija, a finn Clas Thunberg öt világbajnoki címmel érkezett a játékok színhelyére. Meg is nyerte az 1500 és az 5000 méteres táv vetélkedőjét, s ez azt jelentette, hogy az akkor még érvényben lévő összetettben (ez volt az első és utolsó olimpiai összetett verseny) is diadalmaskodott. Chamonix-ben a norvégok aranyérem nélkül maradtak. Négy évvel később Thunberg újra megjelent a rajtnál, 1500 méteren megvédte bajnoki címét, s melléje megszerezte az 500 m aranyát is, 5000 méteren viszont a norvég Ballangrud végzett az élen ― igen, a csodálatos Ballangrud... A Thunberg―Ballangrud kettős olimpiai különversenyfutásának mérlege: kilenc arany-, három ezüst-, két bronzérem, ebből öt arany-, egy ezüst- és egy bronz a Thunberg vitrinjét gazdagítja. Ez a különviadal tette szebbé, vonzóbbá, izgalmasabbá a két világháború közötti gyorskorcsolya-vetélkedőket.

A második világháborút követően új korcsolyahatalmak jelentkeztek ― a szovjetek, a hollandok, a németek. Na persze, nem tudták véglegesen leírni a skandinávokat, a tengerentúliakat, de élvonalba lépésükkel színesebbé tették a dobogók világát, változatosabbá az éremszerzők csatáját. Egy olimpia képez kivételt, az 1980-as, ezen ugyanis az amerikai Eric Heiden megnyerte mind az öt számot. Páratlan teljesítmény a férfiak táborában. Utólag vádolhatjuk azzal, hogy ,,otthon" versenyzett, hogy besegített a rendezés, hogy... hogy... Tény viszont, és tagadhatatlan tény, hogy a maga idejében Eric Heiden a világbajnokságok összetettjében és a sprintvilágbajnokságokon is jeleskedett.

A nők 1960-ban kapcsolódtak be az olimpiai körforgásba. Szovjet fölénnyel indult versenysorozatuk, méghozzá hatalmassal, hiszen négy évvel később Ligyija Szkoblikova, a szőke szverdlovszki tanárnő a négy lehetségesből négy aranyérmet szedett össze. Szkoblikova búcsúzása után hosszú ideig elmarad az úgymond egyeduralom, hiszen a versenyeken hollandok, amerikaiak, németek, szovjetek, finnek, norvégok osztoztak az érmeken. És egy magyar leány is, Hunyady Emese, aki végül is osztrák színekben szerzett mindenféle éremből egyet-egyet. Az amerikai Bonnie Blair és a német Claudia Pechstein elmondhatja, hogy egy versenyszámban sikerült tripláznia, azaz három egymás utáni győzelmet aratnia.

Heiden és Szkoblikova csak egy-egy született. Üstökösük csóvája letűntük után is tartósan ragyog a téli olimpiai játékok csillagos egén.

Az olimpiák bajnokai:

Férfiak Nők

500 m

1924 Charles Jewtraw (EÁ) 44,0 ―

1928 Clas Thunberg (FIN) 43,4 ―

1932 John Shea (EÁ) 43,4 ―

1936 Ivar Ballangrud (NOR) 43,4 ―

1948 Finn Helgesen (NOR) 43,1 ―

1952 Henry Kenneth (EÁ) 43,2 ―

1956 Grisin Jevgenyij (SZU) 40,2 ―

1960 Grisin Jevgenyij (SZU) 40,2 Helga Haase (NÉ) 45,9

1964 Richard McDermott (EÁ) 40,1 Ligyija Szkoblikova (SZU) 45,0

1968 Erhard Keller (NSZK) 40,3 Ljudmila Tyitova (SZU) 46,1

1972 Erhard Keller (NSZK) 39,44 Anne Henning (EÁ) 43,33

1976 Kulikov Jevgenzij (SYU) 39,17 Sheila Zoung (EÁ) 42,76

1980 Eric Heiden (EÁ) 38,03 Karin Enke (NDK) 41,78

1984 Szergej Fokicsev (SZU) 38,19 Christa Rothenburger (NDK) 41,02

1988 Mey Uwe-Jens (NDK) 36,45 Bonnie Blair (EÁ) 39,10

1992 Mey Uwe-Jens (NÉ) 37,14 Bonnie Blair (EÁ) 40,33

1994 Golubev Alekszandr (OR) 36,33 Bonnie Blair (EÁ) 39,25

1998 Hirojasi Simizu (JAP) 1:11,35 Catriona Lemay-Doan (KAN) 1:16,60

2002 Casey Fitzrandolph (EÁ) 69,23 Catriona Lemay (KAN) 74,75

2006 Joey Cheek (EÁ) 69,76 Szvetlana Zsurova (OR) 76,57

1000 m

1960 ― Klara Guszeva (SZU) 1:34,1

1964 ― Ligyija Szkoblikova (SZU) 1:32,2

1968 ― Carolina Geijssen (HOL) 1:32,6

1972 ― Monika Pflug (NSZK) 1:31,40

1976 Peter Müller (EÁ) 1:19,32 Tatjana Averina (SZU) 1:28,43

1980 Eric Heiden (EÁ) 1:15,18 Natalja Petruszjova (SZU) 1:24,10

1984 Gaetano Boucher (KAN) 1:15,80 Karin Enke (NDK) 1:21,61

1988 Nyikolaj Guljajev (SZU) 1:13,08 Christa Rothenburger (NDK) 1:17,65

1992 Olaf Zinke (NÉ) 1:14,85 Bonnie Blair (EÁ) 1:21,90

1994 Dan Jensen (EÁ) 1:12,43 Bonnie Blair (EÁ) 1:18,74

1998 Ids Postma (HOL) 1:10,64 Marianne Timmer (HOL) 1:16,51

2002 Gerard van Velde (HOL) 1:07,18 Chris Witty (EÁ) 1:13,83

2006 Shani Davis (EÁ) 1:08,89 Marianne Timmer (HOL) 1:16,05

1500 m

1924 Thunberg Clas (FIN) 2:20,8 ―

1928 Thunberg Clas (FIN) 2:21,1 ―

1932 Shea John (EÁ) 2:57,5 ―

1936 Mathiesen Charles (NOR) 2:19,2 ―

1948 Farstad Sverre (NOR) 2:17,6 ―

1952 Andersen Hjalmar (NOR) 2:20,4 ―

1956 Grisin Jevgenyij (SZU) 2:08,6 ―

1960 Roald Aas (NOR) 2:10,4 Ligyija Szkoblikova (SZU)

Grisin Jevgenyij (SZU) 2:10,4 2:25,2

1964 Ants Antson (SZU) 2.10,3 Ligyija Szkoblikova (SZU) 2:22,6

1968 Cornelis Verkerk (HOL) 2:03,4 Kaija Mustonen (FIN) 2:22,4

1972 Adrianus Schenk (HOL) 2:02,96 Dianne Holum (EÁ) 2:20,85

1976 Jan Egil Storholt (NOR) 1:59,38 Galina Sztyepanszkaja (SZU) 2:16,58

1980 Eric Heiden (EÁ) 1:55,44 Annie Borckink (HOL) 2:10,95

1984 Gaetan Boucher (KAN) 1:58,36 Karin Enke (NDK) 2:03,42

1988 André Hoffmann (NDK) 1:52,06 Yvonne van Gennip (HOL) 2:00,68

1992 Johann Olav Koss (NOR) 1:54,81 Jacqueline Börner (NÉ) 2:05,87

1994 Johann Olav Koss (NOR) 1:51,29 Hunyady Emese (AUT) 2:02,19

1998 Adne Sondral (NOR) 1:47,87 Marianne Timmer (HOL) 1:57,58

2002 Derek Parra (EÁ) 1:43,95 Anni Friesinger (NÉ) 1:54,02

2006 Enrico Fabris (OL) 1:45,97 Cindy Klassen (KAN) 1:55,27

10 000 3000 m

1924 Julius Skutnabb (FIN) 18:04,8 ―

1928 Olvadás miatt elmaradt

1932 Irving Jaffee (EÁ) 19:13,6 ―

1936 Ivar Ballangrud (NOR) 17:24,3 ―

1948 Ake Seyffarth (SVÉ) 17:26,3 ―

1952 Hjalmar Andersen (NOR) 16:45,8 ―

1956 Sigvard Ericsson (SVÉ) 16:35,9 ―

196o Knut Johannesen (NOR) 15:46,6 Ligyija Szkoblikova (SZU) 5:14,3

1964 Johnny Nilsson (SVÉ) 15:50,1 Ligyija Szkoblikova (SZU) 5:14,9

1968 Johnny Höglin (SVÉ) 15:23,6 Johanna Schut (HOL) 4:56,2

1972 Adrianus Schenk (HOL) 15:01,35 Christina Baas Kaiser (HOL) 4:52,14

1976 Piet Kleine (HOL) 14:50,59 Tatjana Averina (SZU) 4:45,19

1980 Eric Heiden (EÁ) 14:28,13 Eva Jensen Björg (NOR) 4:32,13

1984 Igor Malkov (SZU) 14:39,90 Andrea Schöne (NDK) 4:24,79

1988 Thomas Gustafson Sven (SVÉ) Yvonne van Gennip (HOL)

13:48,10 4:11,94

1992 Bart Veldkamp (HOL) 14:12,12 Gunda Niemann (NÉ) 4:19,90

1994 Johann Olav Koss (NOR) 13:30,55 Szvetlana Baszanova (OR) 4:17,43

1998 Gianni Romme (HOL) 13:15,33 Gunda Stirnemann-Niemann (NÉ) 4:07,29

2002 Uytdehaage Jochem (HOL) 12:58,92 Claudia Pechstein (NÉ) 3:57,70

2006 Bob De Jong (HOL) 13:01,57 Ireen Wüst (HOL) 4:02,43

5000 m

1924 Clas Thunberg (FIN) 8:39,0 ―

1928 Ivar Ballangrud (NOR) 8:50,5 ―

1932 Irving Jaffee (EÁ) 9:40,8 ―

1936 Ivar Ballangrud (NOR) 8:19,6 ―

1948 Reidar Liaklew (NOR) 8:29,4 ―

1952 Hjalmar Andersen (NOR) 8:10,6 ―

1956 Borisz Silkov (SZU) 7:48,7 ―

1960 Viktor Koszicskin (SZU) 7:51,3 ―

1964 Knut Johannesen (NOR) 7:38,4 ―

1968 Fred Anton Maier (NOR) 7:22,4 ―

1972 Adrianus Schenk (HOL) 7:23,61 ―

1976 Sten Stensen (NOR) 7:24,48 ―

1980 Eric Heiden (EÁ) 7:02,29 ―

1984 Thomas Gustafson Sven (SVÉ) 7:12,28 ―

1988 Thomas Gustafson Sven (SVÉ) Yvonne van Gennip (HOL)

6:44,63 7:14,13

1992 Geir Karlstad (NOR) 6:59,97 Gunda Niemann (NÉ) 7:31,57

1994 Johann Olav Koss (NOR) 6:34,96 Claudia Pechstein (NÉ) 7:14,37

1998 Gianni Romme (HOL) 6:22,20 Claudia Pechstein (NÉ) 6:59,61

2002 Jochem Uytdeenhaage (HOL) Claudia Pechstein (NÉ)

6:14,98 6:46,91

2006 Chad Hedrick (EÁ) 6:14,68 Clara Hughes (KAN) 6:59,07

összetett

1924 Thunberg Clas (FIN) 5,5

csapat

2006 –―

férfiak: OL ― Matteo Anesi, Enrico Fabris, Ippolito Sanfratello, Stefano Donagrand

nők: NÉ ― Daniela Anschütz-Thoms, Anni Friesinger, Claudia Pechstein