A demokrata—RMDSZ kormány, melyet a televíziók, rádiók és újságok bemutattak, Traian Băsescu államfő kívánságát tükrözi, s bizonyság arra, hogy a fővezér nem hálátlan ember, megfizet mindenkinek érdeme szerint. Miniszterek maradtak a Demokrata-Liberális Párt nehézfiúi, Berceanu, Videanu, Blaga, mintegy elismeréseként annak, hogy elévülhetetlen érdemeik voltak az újraválasztásában, külügyminiszter lett Theodor Baconschi, Románia párizsi nagykövete.
Elnyerte jutalmát Elena Udrea is. Ő a határon túl kampányolt igen eredményesen. Hálából a nagyvezír odacsapta a turisztikai minisztérium mellé a vidékfejlesztést is, legyen még több pénze és hatalma szőkesége és vezére fényezésére. Ijesztőnek tetszett Cătălin Croitorunak a tanügyminisztérium élére való kinevezése, szerencsére az utolsó pillanatban — állítólag személyi okok miatt — ő maga visszalépett, s így a tárca vezetését Daniel Funeriura, a Demokrata-Liberális Párt európai parlamenti képviselőjére bízták. Fiatal, viszonylag ismeretlen politikus, de a román sajtó szerint kiváló tudományos-szakmai múltja van, s lehet, nem illúzió arra gondolni, hogy az RMDSZ-nek lehetnek igényei-elvárásai vele szemben. Ugyancsak az államfőt jellemzi, hogy ott lesz a negyediknek nevezett Boc-kormányban az úgynevezett árulók, azaz a függetlenek képviselője, Gabriel Oprea tábornok hadügyminiszterként. Ami számára jutalom ugyan, de kétségessé teszi az unió által elvárt civil ellenőrzést a honvédelem berkeiben, mi több, szabad kezet enged főparancsnokának a hadsereg ezután következő felszerelésében.
Az RMDSZ három miniszteri és egy miniszterelnök-helyettesi székért beállt a kormányba. Ahhoz viszonyítva, hogy az MPP kampányolt Traian Băsescu mellett, az RMDSZ meg Mircea Geoană lovát ugratta, igen jelentékeny eredmény, s lélekjelenlétükre vall, hogy az eredményhirdetés után nagyon gyorsan feltalálták magukat, s mentek az eredményesnek vélt irányba. Ami — ha jól mögé nézünk — nem baj, a kisebbségi szervezeteknek — mondja az európai gyakorlat — a kormányban a helyük, hisz ott tudnak valamit is megvalósítani közösségük javára. Csak a kampányokban, a választások előtti szövetségkötésekben lehetnének óvatosabbak az urak, hogy ne érezze úgy a romániai magyar ember: érdekképviselete törékeny, mint a nádszál, mindig arra hajlik, amerre fúj a szél.