Emil Boc miniszterelnök-jelölt tegnap közzétette véglegesített kormánylistáját. Az új kabinetnek tizenöt minisztériuma lesz (néggyel keveseb, mint az októberben megbuktatott, szintén Boc által vezetett kabinetnek), amihez hozzáadódik a miniszterelnöki és a tárca nélküli miniszterelnök-helyettesi tisztség — ez utóbbit Markó Béla kapja, emellett Borbély László a környezetvédelmi, Cseke Attila az egészségügyi, Kelemen Hunor pedig a kulturális miniszteri tisztséget töltheti majd be.
A javasolt kormányban öt, politikailag független személy is helyet kapott: Cătălin Predoiu továbbra is az igazságügyi tárcát vezetheti, Theodor Baconschi párizsi nagykövetet a külügyi szaktárca, Daniel Funeriut az oktatási, Mihail Dumitrut a mezőgazdasági, Sebastian Vlădescut pedig a pénzügyminisztérium élére javasolják. A Demokrata-Liberális Párt részéről Vasile Blaga a közigazgatási és belügyminiszteri, Adriean Videanu a gazdasági és kereskedelmi, Radu Berceanu a közlekedési, Gabriel Sandu a távközlési, Mihai Şeitan a munkaügyi, Elena Udrea a regionális fejlesztési és idegenforgalmi miniszteri tisztséget töltheti be. A miniszterelnök-jelölt elmondta, hogy az általa javasolt kormányt támogatja a független képviselők és szenátorok frakciója, amely Gabriel Oprea révén megkapta a védelmi miniszteri tisztséget. A kabinetet támogatja még a nem magyar nemzeti kisebbségek képviselőit tömörítő frakció is. Emil Boc közölte, hogy a javasolt kabinetjének programja szerint változatlanul érvényben marad a 16 százalékos egységes adókulcs — ami a személyi jövedelemadóra és a profitadóra vonatkozik —, akárcsak a 19 százalékos áfa. A kabinet kötelezettséget vállal az állam-, a nyugdíjreform, az oktatás, az egészségügyi és az igazságügyi reform folytatásáért, támogatja a nemzeti kisebbségek jogainak bővítését, a mezőgazdaság fejlesztését, és célként tűzte ki az uniós pénzek lehívásának felgyorsítását.
Aláírták a koalíciós megállapodást
A Demokrata Liberális Párt (D-LP) és az RMDSZ vezetői aláírták azt a koalíciós megállapodást, amely a két politikai erő közös kormányzásának alapelveit rögzíti — jelentette be a hét végén Markó Béla. A szövetségi elnök közölte, a két alakulat vezetőinek véglegesíteniük kell még a kormányprogramot. Rámutatott: a koalíciós együttműködési megállapodás azokat a törvénytervezeteket tartalmazza, amelyeknek az elfogadásával mindkét fél egyetért. Ezek a jogszabályok a decentralizáció, az általános reformok, a mezőgazdaság, az infrastrukturális fejlesztés és a kisebbségi jogok bővítésének a területét érintik. Markó közölte, hogy a megállapodásba belefoglalták a kisebbségi törvénytervezet elfogadását is, ami korábban számos vitát okozott a két politikai erő között. Ezen a megállapodáson kívül véglegesítették a koalíció működési szabályzatát is, amely előírja, hogy a vitás kérdések esetében egy héttagú testületnek kell határoznia, a sürgős döntést igénylő esetekben pedig a két politikai erő elnökének, Emil Bocnak és Markó Bélának kell közös nevezőre jutnia. Markó szerint jó esély van arra, hogy a kormányt már karácsonyig megszavazza a parlament. Ehhez a 471 tagú törvényhozó testületben legalább 236 támogató szavazatra van szükség.
Kudarcos klímacsúcs
Éles bírálat és csalódottság uralja a szombaton véget ért koppenhágai klímacsúcs szakmai, civil és sajtóvisszhangját, a politikusok egy része azonban fontos lépésnek, kiindulási alapnak tekinti a konferencián megfogalmazott záródokumentumot. Az ENSZ vezető tisztségviselői is ez utóbbit hangsúlyozták; szerintük a Koppenhágai Egyezmény alapján folytatódhatnak a tárgyalások, és a következő, 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést. Szokatlanul élesen fogalmazott azonban Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter, aki az Egyesült Államokat is, de elsősorban Kínát bírálta a konkrét előrelépés elmaradásáért. A The Sunday Times bohózatnak titulálja a konferenciát, s úgy véli: ha India, Kína, Amerika és Brazília ugyanúgy folytatja, ahogy eddig, akkor az európai klímavédelmi erőfeszítések legjobb esetben haszontalanok, rosszabb esetben felesleges lemondást követelnek meg az európai polgároktól. A legradikálisabban a környezetvédelmi szervezetek fogadták a hírt, hogy az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímakonferenciája egy jogi kötőerőt nélkülöző, mindössze két és fél oldalas nyilatkozat, a Koppenhágai Egyezmény ,,tudomásulvételével" végződött.