Még a napirend elfogadása előtt a törvényesség be nem tartását kifogásolták, ezúttal az RMDSZ-esek, a jelentést ugyanis csak a tanácsülésen kapták meg. Aztán az is gondot okozott, hogy miért az öttagú bizottságnak csupán három tagja írta alá a jelentést ― végül ezt is tisztázva a bizottság elnöke, Bálint József bemutathatta az általa összeállított anyagot. Ismertette: a bizottságnak a közbeszerzési eljárásokat kellett ellenőriznie, a munkálatok célszerűségét, illetve a központfelújítás urbanisztikai, technikai, minőségi, jogi, pénzügyi, gazdasági hátterét. Szerződéseket, számlákat, a közbeszerzési dokumentációkat átnézve első következtetéseik: a felújítás a befektetés kategóriába tartozik, de nem készült rá terv; a munkálatra nem adta beleegyezését az önkormányzat urbanisztikai és gazdasági bizottsága; a tavaly vásárolt terméskő szegélykövek nem szerepeltek a beszerzendő anyagok listáján; megvásárlásuk időpontjában (2008. december 30.) a költségvetésben nem szerepelt e célra pénz, az erre költött 522 000 lej meghaladja az ilyen beszerzésekre megszabott felső határt; idén a központfelújításokra elköltött pénz ötszöröse annak, amit a költségvetésben előzetesen jóváhagyott az önkormányzat, az utólagos kiegészítésekkel is 3,6-szorosa. Bálint továbbá néhány kérdést fogalmazott meg a szegélykövek beszerzésével, tárolásával kapcsolatban, végül a bizottság következtetéseiként megfogalmazta a tagok többségének kétségeit a szegélykövek beszerzésének jogszerűségével kapcsolatban; a célszerűségről megállapítja: más városrészek rovására túlzottak a központ felújításának költségei; urbanisztikai szempontból az autoriter döntést (bizottságok, önkormányzat konzultálásának hiánya) róják fel, ami a választott megoldásokat illeti; a technikai megoldásokat jórészt rendben valónak vélik; minőségi következtetést, a munkálat nem lévén átvéve, nem fogalmaztak meg, de hiányolják a szegélykövek minőségi szavatolását; pénzügyi és gazdasági szempontból isméltelten a túlzott költségeket róják fel. Miklós Zoltán, a bizottság RMDSZ-es tagja elmondta, azért nem írta alá a jelentést, mert a bizottság munkáját szakszerűtlennek találta, a jelentést pedig tendenciózusnak, felszínesnek, szubjektívnek. Hozzátette: mindaz hiányzik belőle, aminek egy ellenőrzésben benne kellene lennie: egyetlen áthágott törvény sincs megemlítve, az érintett személyeket nem hallgatták meg, nem vették figyelembe más ellenőrző szervek megállapításait, a jelentés olyan következtetéseket tartalmaz, amelyek nem fogalmazódtak meg a bizottsági üléseken. Hasonló kifogásokat sorolt fel Valeriu Şerban, a jelentést alá nem író másik bizottsági tag is, illetve Nicolae Ivan ― aki aláírta ugyan a jelentést ― hozzátette, a bizottságnak politikamentesen kellett volna viszonyulnia. Legvégül Bálint József magánvéleményének adott hangot: a város előrehaladása, szépülése jó dolog, de a prioritásokról a vélemények megoszlanak, van, akinek a drága megoldások tetszenek, mások a gazdaságosságra figyelnek, egyeseknek tetszik a kő, másoknak világvárosi árukkal van bajuk, de a legnagyobb gond, hogy a polgármester a tanácsot megkerülve dönt. Szerinte a szegélykő-beszerzési ügy a közpénzek ,,megfelelő helyre" való juttatása, amit azzal vél bizonyítottnak, hogy az év végi kifizetéskor nem volt még meg a kő, csak a tudat, hogy érdemes legyártani.

Antal Árpád András polgármester szerint a jelentés nem egyéb, mint koncepciós per, hiszen nem hívták meg a bizottság egyetlen ülésére sem, véleményére, mondanivalójára nem voltak kíváncsiak, s mindez annak bizonyítéka, hogy az MPP nem választ keres kérdésekre, hanem cirkuszt akar. A jelentést az amatörizmus netovábbjának nevezte, a benne felsorolt ,,sok hazugságot" a volt alpolgármesternek bizonyítania kellene. Mindezek után az MPP hozzájárulása a város fejlesztéséhez nem nulla, hanem mínusz egy ― mondta. Hozzátette, tavaly, míg kormányon volt az RMDSZ, 85 milliárd lej jött központi pénzalapokból Sepsiszentgyörgyre, ebből számos beruházást finanszíroztak, többek között városszerte utcák, járdák felújítását, parkolók építését, tanügyi beruházásokat, a közszállítás fejlesztését, többtucatnyi tanulmányt leendő pályázatokhoz, s felelevenítette, a sokat vitatott szegélykőbeszerzésre azért került sor, mert az év végén megmaradt pénzt kellett elkölteni, hogy a kormány ne kérhesse vissza. Sőt, a központfelújítást is kormánypénzből fogja fizetni a város, nem saját költségvetéséből ― jelentette be. Úgy lehet építeni egy várost, hogy a pénzt Bukarestből hozzuk ― mondta. Véleménye szerint azonban az MPP ,,nem tud annyit akadályozni, mint mi dolgozni tudunk".

Néhány felszólalás után Ferencz Csaba javasolta, a bizottság folytassa munkáját, mert a polgármester jól tette, hogy pénzt hozott a városba, hiszen az a dolga, a tanácsé, hogy ebben támogassa, s ellenőrizze a közpénzek elköltését, a prioritások felállítását pedig közösen kellene kidolgozniuk. A jelentés elfogadásáról szóló szavazáson azonban az ülésen jelen levő nyolc MPP-s tanácstag és a jelentést aláíró román képviselő ellenében tizenegyen szavaztak, így a bizottság munkája a jelentés visszautasításával befejeződött.