A több mint egy hónapon át tartó szavazáson véleményük szerint az egyetemes magyar sport legjobbja Gyurta Dániel úszó, Románia legjobb magyar sportolója Tófalvi Éva sílövő, Kovászna megye legjobb sportolója Kanabé Szilárd asztaliteniszező, legjobb edzője Dobolyi Aladár (asztalitenisz). Na és a második alkalommal kiírt Citrom-díjra is szavaztak, szerintük megyénk sportigazgatója, Marian Şchiopu a nyertese. Megyénk legjobbjait szerkesztőségünk egy-egy serleggel és oklevéllel jutalmazta, a Citrom-díj nyertesét pedig oklevéllel és citrommal díjazta. Gyurta Dani és Tófalvi Évi jutalma marad az elismerés és nagyrabecsülés.

Kanabé Szilárd

Kézdivásárhelyen született 1994. június 15-én. Édesapja birkózó volt, Szilárd tőle örökölte a sportszeretetet, s hogy ezen belül nem a birkózást, az igazán nem rajta múlott, hanem a város sportéletén, mely nem tudta megőrizni sportjai között ezt a küzdősportot. Nem tudta... Ezért történhetett meg, hogy édesapja nem birkózómezt, hanem asztalitenisz-ütőt vett fiának, s melléje egy doboz labdát, aztán gyakran kijártak a Józsiás parkba, az ott felállított pingpongasztalok egyikén el-eljátszadoztak. Amikor nem volt ,,kéznél" az édesapa, Szilárd a lakás falait avatta be a játékba. Ilyen előzmények vezették oda az idősebb Kanabét, hogy bevigye fiát a kézdivásárhelyi asztalitenisz fellegvárába, Dobolyi Aladár második otthonába, a pingpongterembe. Szilárd nem rontott ajtóstul az asztalok, a fehér labdák birodalmába, előbb ,,abszolválta az óvodát", aztán beiratkozott az első osztályba, majd amikor megkezdődött a második félév, jelentkezett a ,,fellegvár" kapitányánál, Dobolyi Aladárnál, s beállt az újoncok sorába.

Alig egy esztendő elteltével az újonc Kanabé Medgyesen megnyerte a Romgaz Kupa egyéni számát, s még ebben az évben (2003) Veress Zoltánnal, Sylveszter Attilával egy csapatban aranyérmet vehetett át a 8―10 évesek országos bajnokságán. Az első országos bajnoki címet újabbak követték. 2004-ben Szilárd elnyerte az Ezüstütőt, amelyhez országos bajnoki cím is dukált, majd a TOP 12-n diadalmaskodott; 2005-ben Veressel és Sylveszterrel együtt újra csapatbajnok lett az újoncok korosztályában; egy évvel később a ,,nagy hármas" megvédte csapatbajnoki címét, Szilárd pedig bemutatkozott a nemzetközi küzdőtéren, részt vett a strasbourgi korosztályos Európa-bajnokságon, ahol az igen előkelő 9. helyen végzett egyéniben. 2007 következett, és Szilárd első mesterhármasa, az országos bajnokságon ugyanis megnyerte az egyénit, a besztercei Dan Daniellel a fiú párost és Roxana Istratéval az oldalán a vegyes párost, majd a Balkán-bajnokságon Roxanával ezüstérmes lett, egyéniben bronzérmes, s az országos csapatbajnokságon bronzérmét már csalódottként vette át. A második Európa-bajnoki szereplése Pozsonyban jobban sikerült, természetesen, az elsőhöz viszonyítva, hiszen csapatban az 5. helyen végzett. 2008 úgy indult, ahogy a nagykönyvben megírták, Kanabé Szilárd ifjúsági csapatbajnoki aranyérmet nyert, a serdülők csapatbajnokságán pedig ezüstéremért lépett a dobogóra, a serdülők egyéni bajnokságán aranyérmet vehetett át, fiú párosban ezüstöt, a Balkán-bajnokságon pedig mind a fiú-, mind a vegyes párosban bronzérmes lett, és még nem volt vége az évnek, hiszen részt vett az olaszországi kadett Európa-bajnokságon, ahol a 10. helyen végzett a román csapattal. 2009 újabb Kanabé-mesterhármassal indult, a serdülők bajnoki viadalán megnyerte ugyanis a fiú egyest, a fiú párost (Dan Daniellel) és a vegyes párost (Irina Ciobanuval). Ilyen rajttal reménykedve tekint a soron következő nemzetközi versenyekre, a szlovák, a lengyel rendezvényekre, a Balkán-bajnokságra, na és a prágai Európa-bajnokságra, ahol szeretné túlszárnyalni az előbbi három, kontinensviadalon elért eredményeit. És ez sikerült is neki, hiszen a júniusi Balkán-bajnokságon aranyérmet szerzett a csapatviadalon és párosban, ezüstérmet egyéniben, a júliusi prágai Európa-bajnokságon pedig a csapattal léphetett a dobogó harmadik fokára. Három országos bajnoki, két Balkán-bajnoki cím, egy Balkán-bajnoki ezüst- és egy Európa-bajnoki bronzérem igazolja a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum VIII. osztályos tanulójának rendkívüli tehetségét, nagy tudását. Idei eredményeihez és az olvasóktól kapott díjhoz gratulálunk!

Dobolyi Aladár

Az előbb már megfogalmazott ,,fellegvár kapitánya" tökéletesen fedi a valóságot. Dobolyi Aladár ugyanis évek óta a kézdivásárhelyi asztalitenisz vezéralakja, ahogy a egyik olvasó fogalmazott: ,,Ő a mi, az én, a szomszédom, a falusfelem gyermekében keresi (kereste korábban is) a tehetséget, s miután megtalálni vélte, fáradtságot nem ismerve munkálkodik a tehetség (tehetségek — mondjuk mi) érvényesítése érdekében."

S teszi mindezt 1972 óta! Mint annyi sokan mások. Ő is mehetett volna Magyarországra, Németországba, vagy tudom is én, még hová edzősködni, de nem, ő maradt; bejárhatta volna a fél országot, s akár az egészet is, hogy ,,vendég tehetségeseket" tóborozzon a kézdivásárhelyi tehetséges gyerekek nyakára, de nem tette, inkább otthon maradt, nem űzte, kergette az azonnali eredményeket, övéi között keresett, kutatott, aztán kitartóan dolgozott, kemény munkával egyengette az utat a jövő eredményei felé. És neki lett igaza. Tanítványai fokozatosan kapaszkodnak egyre fennebb a kontinens legjobbjai felé vezető úton. Magyarország után Né­metországban is sikeresen pingpongoznak tanítványai, s lám, kontinensviadalon is dobogóra tudnak lépni. Nem egyedül Szilárdra gondolok, hanem a serdülőválogatottra, melynek edzője.

,,Fellegvári kapitány", tiszta szívből gratulálunk! Csak így tovább! Lankadatlanul!