Kockázati tőkealap létesül
Húszmillió dollárral kockázati tőkealapot hozott létre George Herbert Walker, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete és Orbán Krisztián magyar üzletember magyarországi, bulgáriai és romániai kis- és középvállalkozások ellenőrző pakettjének megszerzésére — írta internetes kiadásában a St. Louis Business Journal amerikai lap.
A Danube Fund (Duna Alap) nevű alapba többek között George Pataki, New York állam volt kormányzója is beszállt. Az alapítók szeretnék az alap tőkéjét nyolcvanmillió dollárra növelni. A tervek szerint mindegyik ügyletre 3—6 millió dollár közötti összeget szánnak. A megvásárolt cégeket feljavítják, és három-öt éven belül értékesítik, a bevételt pedig újabb befektetésre használják fel. Az amerikai lap azt írta, hogy Orbán Krisztián — az Oriens pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere — olyan üzleteket céloz meg, amelyek évi harmincszázalékos tőkemegtérülést ígérnek.
Ötmillió dolgozót érintett
Németországban ötmillió munkavállalót érintettek a vállalati csődök az ezredforduló óta, ez a Creditreform szerint nagyjából minden ötödik dolgozót jelenti. Az ezredforduló óta 340 000 vállalat vált fizetésképtelenné Németországban, mintegy 250 milliárd euró tartozást hagyva maguk után. A cégek felszámolása, illetve az átalakítás miatt a munkahelyek többsége megszűnt. Az elmúlt évtized legnagyobb csődje az 52 000 embert foglalkoztató esseni Arcandor kereskedelmi és idegenforgalmi vállalat összeomlása volt. A Philipp Holzmann építőipari csoport és a Babcock Borsig csődje miatt 23 000, illetve 21 000 dolgozó vált állástalanná.
Huszonöt évvel vetette vissza
A negyedszázaddal korábbi szintre esett vissza az olasz ipar teljesítménye a világméretű gazdasági válság nyomán az olasz nemzeti bank felmérése szerint. A Banca d’Italia honlapján megjelent tanulmány szerint Olaszországban jóval látványosabb az ipar mélyrepülése, mint az euróövezet két vezető gazdaságában, Németországban és Franciaországban; míg a német ipar teljesítménye a 12 negyedévvel, a franciáé pedig a 13 negyedévvel korábbi szintre csúszott vissza, az olasz ipart kerek 100 negyedévvel vetette vissza a válság. ,,A 2008 elején elért csúcs és a 2009-es második negyedév között összesen 25 százalékkal csökkent a kibocsátás" — áll az elemzésben. Olaszországban — az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságában — csökkenéssel zárult öt negyedév után a tavalyi harmadik negyedévben 0,6 százalékkal növekedett a hazai össztermék (GDP) az előző negyedhez képest, ezzel véget ért a második világháború óta legsúlyosabb recesszió. A kormány számításai szerint a 2008-as egyszázalékos csökkenés után 2009-ben 4,8 százalékkal esik vissza a GDP éves összevetésben, idénre pedig már 0,7 százalékkal bővül. A nemzeti bank szerint azonban az ipar hanyatlásának súlyossága miatt kétséges, hogy folytatódik-e az évtized elején megindult modernizáció.
