Üdvözlendő a beinduló eszmecsere a városfejlesztés fő irányairól. A kérdés valóban mindannyiunké, és Sepsiszentgyörgy talán most kapott történelmi esélyt arra, hogy felzárkózzék szerencsésebb erdélyi társaihoz, s kibontakozva az évezredes elmaradottságból, a ceausizmus beton kártyavárainak összedőlése után az elvétett, ,,panelesítő" torzulásokat leküzdve egy harmonikusabb, és ahogy ma mondják, élhetőbb települést alakítson ki lakosai nagyobb örömére és kényelmére.

Nem vitás, hogy ami leginkább hiányzik, a közművesítés mellett, az a város terjeszkedésének átgondolt kezelése. Annak mai belakott területét ugyanis képtelen módon összezsúfolták és összezsugorították, ekkora lélekszám jobb helyeken tízszer-hússzor ekkora területen él, alföldön még nagyobbon. Ha ilyen mérvű növekedésre adottságaink folytán nincs is lehetőség, de okvetlen megfontolandó, hogy a kertvárosok, lakóparkok, külvárosok, kültelkek, tömbháznegyedek, bolygótelepülések, villangyedek stb., parkok és terek, sőt, parkerdők milyen gyűrűivel övezzük a mai központot, illetve azt a meglehetősen sok kívánnivalót hagyó, állomásig nyúló városcsonkot, melyet ma a fenti néven tisztelünk.

Az ,,örvénylő telekügyek" fokozatos rendezése nyomán kibontakozóban már a lehetséges terjeszkedés fő irányai, sejteni lehet, hogyan és mivel bővül majd a város a következő évtizedekben. A déli és keleti végeken, bár az illyefalvi határban, de Szalomér és Benedekmező jelentkezik bolygóvárosi magként a vonzáskörzethez tartozás okán, beljebb, az országút és az Olt, a túlsó oldalon pedig a volt gyümölcsös helyén alakulhat ki új kertváros, a nyugati részen, az erdő alatt az Örkőig több villanegyeddel és parkkal is gazdagodhat a város, az újtelepen túli Kolcza-tagban már számottevő lakosság ütött tanyát, a Borvíz utca folytatásában új ifjúsági negyedet alapít a polgármesteri hivatal, üdvözlendő, hogy az úthálózatról, közművesítésről a telkesítés, az építkezés megkezdése előtt gondoskodni kíván a város. Hasonlóképpen mozgás tapasztalható az Árkos felé fekvő részeken, itt nagy összegekkel dolgozó ingatlanbefektető két családi házas negyedet és egy ipari-szolgáltatási parkot is építene kedvező konjunktúra esetén, ezzel tulajdonképpen Árkost is szorosabban Szentgyörgyhöz kapcsolván. Beljebb, a Bunika-domb alatt szép villanegyed kerekíthetné ki a város mai hézagos területét. Még sorolhatnám, a Szépmezői sík felé szintén van mód a terjeszkedésre, a Brassói út mentén megindult Kilyén beolvadása az összefüggően beépített városi területbe, új szolgáltatási negyed, bővülő ipartelep jellemzi e részeket, Kilyénbe, Szotyorba megindult a városiak kitelepedése, és szinte érezni a kényszerűségből tömbházba szorultak vágyakozását a kiköltözésre a lassan körvonalazódó gyűrűk valamelyikébe. Szóval, javára terebélyesedik a megyeszékhely és vonzáskörzete.

Megfontolandó tanácsi ügy lehet, hogy az elkészült településfejlesztési tervek alapján a negyedek kibontakozását egy-egy főutca, tér stb. megépítésével segítse a város, ezekből leágazva egészülhetne ki aztán az utcák és vezetékek, csatornák hálózata utóbb és fokozatosan — mert mégiscsak az lenne a természetes, ha az infrastrukúra megelőzné a tulajdonképpeni házépítést. Ma fordítva van, és az bármire is vezethető vissza, sajnálatos.

A viszonyok megfordítását szerintem egy-egy már épülő és a leendő főutcák, valamint a hozzávalók lefektetésével lehetne kezdeni, egy átfogó hálózati terv szerint megállapítva az elkészülés optimális sorrendjét. Írtam már, építőipari fellendülést generálhatna a lépés, tízezrek törekednének építeni, ha megnyílnának a város körüli térségek az új utcáknak, víz- és villany- stb. vezetékeknek köszönhetően.