Ha Európa meg akarja találni időszerű feladatait és hivatását, akkor az államok, a politikai nemzetek mellett a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia — mondta Sólyom László a Magyarországra akkreditált nagykövetek újévi fogadásán tegnap a Sándor-palotában.
Az államfő elnöki megbízatásának ötödik, záró évében, áttekintve a ciklus külügyi és diplomáciai tevékenységét, a többi között kiemelte: minden fórumon és tárgyaláson érvelt a kulturális nemzet fogalmának és létező valóságának elfogadásáért. Európában nyilvánvalóan léteznek olyan közösségek, amelyeket összetart a közös nyelv, a kultúra, a történelem és az identitástudat, tekintet nélkül az országhatárokra és az állampolgárságra. Az ilyen kulturális nemzethez tartozás és kinek-kinek a saját államához való lojalitása nem mond ellent egymásnak — fejtette ki.
Hozzátette: a kulturális nemzetnek egy másik államban kisebbségben élő részei akkor integrálódnak gyümölcsözően az adott államba, ha a más nemzetiségűekben nem veszélyt, vagy legalábbis problémát látnak, hanem értéknek és országuk gazdagodásának tekintik őket. Megjegyezte: felhívásai a ,,felszabadult nyitottságra és kölcsönösségre" nem mindig találtak fogadtatást a szomszédos országokban, ahol pedig hárommillió magyar él. Ennek érdekében tovább kell fáradozni — hangsúlyozta.
Felidézte, hogy az öt évvel ezelőtti fogadáson elmondta, a magyar külpolitika prioritásai húsz éve változatlanok: az erős euro-atlanti elkötelezettség, az európai integráció, a környező országokban élő magyarságért való felelősségvállalás, az ő érdekükben folytatott békés szomszédságpolitika. Hangsúlyozta akkor az emberi jogok, a környezetvédelem, a jövő generációk iránti elkötelezettségét, amelyben az oktatás és kultúra megkülönböztetett szerepet játszik. Sólyom László értékelve az eddigieket kiemelte: végig e célok érdekében dolgozott.
