Sportnemzedékek tisztelete és megbecsülése címmel érkezett a szomszéd megye sportberkeiből egy hosszú levél. Nagy érdeklődéssel olvastam végig, hogy a végén irigykedjek is a szomszédokra, két okból is: először a kitűnő eredményeik láttán, másodszor a hozzáállásukért, azért a hozzáállásért, melyet a mindenkori sportolóik iránt tanúsítanak, azért a tiszteletadásért, melyet irányukban bizonyítanak évről évre. Nem összecsapják a sportolók megünneplését, díjazását, hanem megünneplik. Az ünnepen pedig jelen van minden, sportban érdekelt intézmény és természetesen a sajtó!
Na de hadd idézzek pár sort a levélből, melyet dr. Balázs Sándor küldött, hogy legyen, amiből okulniuk a mi — azaz Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Kovászna Megye Sportigazgatósága — vezetőinknek, akik oly sokat ígértek sportéletüknek, és meséltek az Ezeregyéjszakába illő meséket, hogy ily módon tartsák életben haldokló sportmozgalmunkat, de lényegében oly keveset tettek.
,,...A megyei sportigazgatóság és a megyei tanács által szervezett év végi seregszemlén 61 ifjú, felnőtt és veterán aktív élsportoló és bajnok, 20 ifjúsági és felnőttcsapat, két municípium és egy község részesült elismerő kitüntetésben. A csíkszeredai önkormányzat a diákolimpia versenyzőit díjazta, akik a sportban és tanulásban értek el jó eredményeket. A sportigazgatóság és a Fair play Bizottság azokat jutalmazta, akik több mint tíz évet szolgálták a Székelyföld sportját... A bizottság nevében köszönjük az önkormányzatoknak, iskoláknak, tanítói és tanári karoknak, oktatóknak, kluboknak és minden segítőnek a türelmes, kitartó tevékenységét, még a nehéz és néha válságos feltételek között is. Köszönjük a szülőknek, elődöknek, nemzedékeknek, élsportolóknak, érmeseknek az elismerésre méltó eredményeit..." (á)
