A szlovákiai magyar kisebbség aggodalmaival ismerkedett az Európa Tanácsot (ET) segítő, független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottság küldöttsége: tegnap Dunaszerdahelyen meghallgatta a város polgármesterét, aki ismertette a csallóközi magyarok véleményét az államnyelvtörvényről.
,,A magyar nemzetiségű polgárok attól tartanak, hogy megbüntetik őket, ha a közéletben anyanyelvüket fogják használni, még annak ellenére is, hogy a törvény azt mondja: fizikai személyek nem büntethetőek" — nyilatkozta Hájos Zoltán polgármester a találkozó után. Szerinte ilyen aggodalmak mind a közéletben, mind a magánéletben vannak. ,,A dunaszerdahelyi városi hivatal alkalmazottjainak aggályaik vannak azzal kapcsolatban, hogy beszélhetnek-e a polgárokkal magyarul. A polgároknak pedig kétségeik vannak afelől, hogy használhatják-e anyanyelvüket. Ez befolyással van az emberek mindennapi életére" — fejtette ki Hájos. Elmondta: a szakértők leginkább az oktatásügy, az iskolák helyzete iránt érdeklődtek, amelyekben a kisebbségi tanítóknak, tanároknak ezentúl két nyelven kell vezetniük a dokumentációt, ami jelentős többletmunkát igényel részükről. Hájos szerint politikai kérdésekről a találkozón nem volt szó.
A nap folyamán az európai jogi szakértőket Dusan Caplovic kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes is fogadta. Szóvivője szerint Caplovic a találkozón kifejtette meggyőződését, hogy távlatilag el kellene gondolkodni egy egységes jogi alap megteremtésén, amely magában foglalná a nemzeti kisebbségeket érintő összes törvényt, s így egy, a kisebbségeket érintő áttekinthető jogi norma alakulna ki. Mint mondta, ezt az elvi célkitűzést a Velencei Bizottság képviselői is támogatták, meggyőződésük ugyanis, hogy az összes kisebbségi törvény egyesítése egy jogszabályba áttekinthetővé teszi a kisebbségi jogokat. A szlovák kormány mind ez idáig elzárkózott attól, hogy speciális törvény rendelkezzen a kisebbségi jogok védelméről.
A Velencei Bizottság négytagú küldöttsége hétfőn kezdett kétnapos tájékozódó látogatást Szlovákiában az államnyelvtörvény ügyében. A látogatás során Pozsonyban és Dunaszerdahelyen tisztázó jellegű beszélgetéseket folytatott a nemzeti kisebbségek, a civil szervezetek és az állami szervek képviselőivel. Hétfő délelőtt elsőként a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) képviselőivel folytatott megbeszélést a küldöttség, délután pedig a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd párt képviselőit hallgatta meg. ,,A találkozón tolmácsoltuk az MKP kifogásait a nyelvtörvénnyel kapcsolatban" — mondta újságíróknak Berényi József, az alakulat elnökhelyettese. Elmondták, hogy ez egy korlátozó jellegű jogszabály, amely nem segíti elő a kisebbségi nyelvhasználatot. Hasonló kifogásokat fogalmazott meg a nyelvtörvénnyel kapcsolatban a Híd is — közölte Bugár Béla pártelnök. A jogi szakértők meghallgatták Marek Madaric kulturális miniszter véleményét is.
A Velencei Bizottság újabb háttéranyagot kért a szlovák kormánytól, amire a szakvélemény kidolgozásához van szükség. A szakvéleménnyel első ízben a Velencei Bizottság márciusi plenáris ülése foglalkozik majd, de nem várható, hogy a szlovák államnyelvtörvény ügyét mindjárt le is zárják.
A Velencei Bizottságról
A független nemzetközi szakértőkből álló Velencei Bizottságot (a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot) az Európa Tanács tanácsadó szerveként 1990 májusában hozták létre. A bizottság főleg az alkotmányozás, a közjog, a választási kérdések és az alkotmánybíráskodás kérdéseivel foglalkozik, és a múltban olyan fontos kérdésekben foglalt állást, mint a magyar státustörvény, a választójogi kódexek elvei, a bírói függetlenség, illetve a titkos CIA-repülések. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a szlovák nyelvtörvény megfelel-e az európai normáknak.
