Számos fejlődő országénál is rosszabb most már a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő euróövezeti tag Görögország megítélése a piacon. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision szerint a görög szuverén adósságtörlesztési kockázatot jelző határidős biztosítási csereügyletek (CDS) árazása 317,4 bázispontnál járt kedden. Ez azt jelenti, hogy tízmillió euró adósságra több mint 317 000 euróért lehet biztosítást kötni. Ez az eredmény sokkal rosszabb, mint a legtöbb közép-európai országra vonatkozó mutató, Magyarország CDS-kontraktusait például 227,4 bázisponton jegyezték, a román törlesztésbiztosítási tranzakciók árazása 228 bázispont, Bulgáriáé 212 bázispont, a lengyel CDS-díjszabás 127,5 bázispont körül járt. A londoni elemzői közösség szerint nagyon rossz évek várnak Görögországra, a prognózisok a hazai össztermékhez (GDP) mérve 12,5 százalék feletti idei államháztartási hiányt, a következő néhány évben pedig 140 százalék felé közelítő államadósság-rátát jósolnak Görögországnak.

A világ egyik legnagyobb hitelminősítője, a Moody’s ugyanakkor közölte: a görög kormány Európai Bizottságnak bemutatott, stabilizációt és növekedést elősegítő programja összeegyeztethető a görög kormánykötvényekre érvényben tartott jelenlegi A2-es besorolással. A csomagnak a költségvetési hitelesség helyreállítását, az adórendszer reformját és az adóelkerülés elleni fellépést célzó elemei ,,viszonylag jól tervezettek, legalábbis rövid távra". A Moody’s megjegyzi, hogy számításai szerint a 2010-re tervezett kiigazításoknak valamivel több mint a fele strukturális jellegű, a többi pedig egyszeri változtatás, amely a tavalyi választási évhez köthető élénkítő intézkedések leépítését szolgálja. A Moody’s szakértői ugyanakkor rámutattak: a költségvetési reformtervek végrehajtásában előírt korábbi ,,gyatra teljesítmény" és az idei első negyedév zsúfolt törvénykezési programja miatt nem vehető biztosra, hogy az EU-nak benyújtott intézkedési csomag sikeresen meg is valósul. Mindemellett az a kockázat is fennáll, hogy a görög választók esetleg nem fogják eltűrni a több éven át tartó költségvetési szigort.

A Wall Street Journal kommentárja szerint nagy részben Görögország adósságproblémája miatt nem tud erősödni az euró, és a jegyzés beragadt az 1,43-as szinten a dollárral szemben. A görög válság súlyosságát jól mutatja, hogy a minap az Európai Központi Bank (EKB) elnökének nekiszegezték azt a kérdést, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Görögországot kizárják az eurózónából. ,,Nem kommentálok ilyen abszurd hipotéziseket" — ez volt Jean-Claude Trichet EKB-elnök válasza, de egy pár hónappal ezelőtt maga a kérdésfelvetés is irreálisnak tűnt volna. A kizárás azért merülhetett fel, mert a költségvetési fegyelmet megkövetelő eurózónába negyedakkora hiánnyal és feleakkora államadóssággal sem lehet bekerülni, mint amivel most Görögország küzd. Az európai főbankár egyértelművé tette, hogy Görögország nem számíthat különleges elbánásra, és az IMF-segély sem lenne helyénvaló, a jegybankelnök úgy véli ugyanis, hogy nem tehetnek kivételt és nem lazíthatnak az euróhasználat szabályain. Angela Merkel német kancellár közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a görög válság kárt okozhat az eurónak. Ez annak ellenére igaz, hogy az ország gazdasági teljesítménye mindössze az Európai Unió három százalékára rúg, tehát messze nem tud akkora kárt okozni, mintha mondjuk Németország dőlne össze.

A görög kormány nyilvánosságra hozott ugyan egy intézkedési tervet, amely lényege, hogy 2012-ig 2,8 százalékra szorítják le a költségvetés hiányát, de ebben nem mindenki bízik. Görögország ,,hitelességi problémái" abból erednek, hogy az ország korábban nagymértékben módosította gazdasági adatait, sőt, egyesek csalásról beszéltek: a 2008-as deficit a tavaly áprilisban bejelentett öt százalék helyett 7,7 százalék lett, míg a 2009-es év becsült adata az áprilisi 3,7 százalék helyett több mint tizenkét százalékra változott. (Origo—fer-)