A kiegyezés után, 1868-ban a Sepsiszentgyörgyi Református Egyház felhívást intézett a város lakosságához és a céhekhez, amelyben közli a bizottmány határozatát egy új templom és az algimnázium bővítését célzó főgimnázium megépítésére.
A céhek közül elsőként a csizmadiák tesznek ajánlatot, és vállalják, hogy ötszáz forintot adományoznak a nemes célra, az összeget öt év alatt fizetik ki.
A Cipész, Kalapos, Szűcs és Bádogosok Ipartársulata is 150 forintot hajlandó adományozni, amelyről kötelezvényt is írnak a következő fogalmazásban: ,,Alollirtak a nemes S. Szt. Györgyi városában az evangélium szerent reformált kebli egyház által célba vett templom építése alapjába céhünknek folyó 1868 július 3-án tartott ülésében 15-szám alatt hozott határozata folytán 150 For. Az-az százötven forintnak egymás után következő öt évek alatti-megpedig az 1869 év január 15-én kezdve, és az 1873 év január 15-én végezve öt egyenlő részletekben pontos fizetésre kötelezzük magunkat s lehető örököseinket, oly formán, hogy ha ezen vállalt kötelezettségnek eleget nem tennének, vagy tenni nem akarnának, a fenn nevezet egyház közösségének jóga leend, rajtunk a fenn megirt összeget haladéki kamatja-költség fáradságával együtt a legrövidebb uton felvehetni, vetethetni. Kelt S. Szt. György 1868-ban július hó 5-én.
A Sepsiszentgyörgyi Cipész, Kalapos Szücs és Bádogos Egyesült céh nevében Sütő István Főcéhmester".
A céhek a felajánlott összeget nagy nehézségek árán tudták összeszedni, de önmaguktól is megvonva minden krajcárt, sikerült törleszteni adósságukat. A Református Egyház a céhek által befizetett pénzt a Református Kollégium felépítésébe fekteti 1870-től kezdve.
