Az arasznyi méretet elérő nyúldomolykót (Leuciscus leuciscus) választotta az év halának 2010-re a Magyar Haltani Társaság. Ezüstös pikkelyű, őshonos halunk neve onnan ered, hogy lekerekített orra, akár a nyúlé, kissé ráborul alsó állású szájára.
A Pireneusoktól Kelet-Szibériáig megtalálható, de nagyobb számban csak az élénkebb sodrású, dombvidéki patakokban és folyókban él. Tavainkban és alföldi folyóinkban hiába keressük, ugyanis szaporodásához kavicsos-sóderes aljzatot igényel, ahol fejlődő ikráira folyamatosan oxigéndús vizet szállít a sodrás.
Még nem számít ritkaságnak az igényeinek megfelelő élőhelyeken, de az áramláslassító duzzasztók építése és a vízfolyások fokozott szennyvízterhelése veszélyezteti. Erre is tekintettel, a nyúldomolykót 2009-ben a nem halászható (horgászható) halfajok közé sorolták, 2010-ben pedig várhatóan védetté is nyilvánítják — közölte Harka Ákos, a haltani társaság elnöke.
