A minap olvasom egy tudományos cikkben, hogy egyre tágul a világegyetem. Akkor most már a tudósok is méltán mondhatják: a határ a csillagos ég — főleg, hogy a megállapítás szerint ez határtalan —, nem csak a vásárlók az infláció láttán, kajánkodom magamban.
Így már kezdem belátni, ennek a világméretű jelenségnek lehet a hozadéka az is, hogy minden kicsi eltűnik, egybeolvad, hogy létrehozhassa a nagyot, mely életképesebb, és amely tovább tágul majd a világegyetemmel…
Ezért tűntek el a kisvállalatok, a legtöbb kicsi cég, és létrejöttek a mamutvállalatok. Aztán a kis üzletek átadták helyüket a nagy üzleteknek, a bevásárlóközpontoknak, és most szépen szerre következnek az iskolák is. Kezdem egyre optimistábban szemlélni a folyamatot, mert nicsak, végre a tanügy sem a kormányok és a társadalom mostohagyereke, hiszen fejlődik, ő is tágul. Megnyugtat a tudat, hogy nem árválkodnak ezután a kisiskolák, mert biztosan nekik is lesz anyaiskolájuk, ahogyan a vállalatoknál is van anyavállalat. Így lesz, aki a kezüket fogja, és szóljon, hogy hol kell átmenni az úton a boldogulás és fejlődés felé, mert ugye a nagy kórházakat is milyen jól felszerelték, s milyen korszerű betegellátást tudnak biztosítani, nem mint a régi kis kórházak.
Annak is nagyon megörültem, hogy a globalizált iskolákban a tanulók tudata is tágulni fog, s így sokkal hamarabb tanulják meg a kétszer kettőt, de az is lehet, hogy már egyből hatványozni fognak. Az új világ mind okos emberekből fog állni, mert egy nagy hírű, nagy befogadóképességű iskolának csak ahhoz méltó diákjai lehetnek. Nem is csoda, hogy annyian végeznek manapság egyetemet, olyan globalizált egyetemet, mert haladni kell a korral. Ennek a szintjét már csak a globalizált nyelvtudás emeli igazán, ami azt jelenti, hogy mindenki egy nyelvet beszél, azt az egyet, amit az édesanyjától tanult, de a politikusoknak ez még nem sikerült, mert ők nem akarnak globalizálódni, inkább kis pártocskákban keresik balgán az érvényesülést.
Mekkora tévedésük volt a régi jó görögöknek, rómaiaknak, akik valamilyen módon megállapították, hogy kiből lehet majd hadvezér, kiből meg földműves, csizmadia… A nagy kínai hadvezért, császárt meg a sorkatonái hű másával temették el, a hadvezérei helyett…
Valamit tudhattak ők, amit mi már nem tudunk, mert tudatunkat már ellepte valami globális felleg, csak a tudatalattink berzenkedik néha, jelezvén, hogy nagy árat fizetünk mi még ezért.
