Orbán Viktor a nemzet zászlói előtt — Sylvester Lajos

2010. február 9., kedd, Máról holnapra

Orbán Viktor támogatóinak és híveinek hatalmas sereglete előtt tartotta meg évértékelő beszédét. Előadása kiegyensúlyozott és egy jelentős társadalmi átalakítás előkészítéséhez méltóan emelkedett volt, markáns értekezés, a szónok magabiztos, a maga és pártja elé tornyosuló kihívások ismerője, és a tévéközvetítés idején jó volt leolvasni az arcokról az érdeklődés és az együttgondolkodás jeleit.

A beszéd eszme- és témakörei nagyjából ismeretesek — erre mondják ellenfelei, hogy nem mondott semmi újat —, éppen ezért e sorok írója arról szól, ami Orbán Viktor évértékelő szövegére ráérthető vagy éppenséggel hiányzott belőle.

Itt van például az elszakított nemzetrészek soraiban könnyen félreérthető szövegszerkesztés: szó sem esett a határokon kívül rekedt magyarokról. Ennek véleményem szerint elsősorban nem beszédterjedelmi problémák voltak a kiváltói, hanem egyrészt az, hogy éppen ezekben a hetekben-hónapokban került sor ,,nemzeti határbejárási" fellépésekre — a figyelmet elsősorban Vajdaságra irányítva, ahol legtöbb a baj —, s az ilyen alkalmakkor részletesen kifejtette a kormányzás felelősségét vállaló kormányváltók álláspontját, másrészt a kettős állampolgárság részletezéséig nyújtózkodó téma szétforgácsolná a véleményeket, az oly gyakran hallható-olvasható véleményektől, hogy a Kárpát-medence egészét vissza Magyarországnak, addig elmenően, hogy a szocializmus építésének dicső esztendeiben és az előző húsz évben megvezetett tömegek újra az ország románokkal történő elözönlésétől tartsanak, a nyugdíj- és betegbiztosítási összegek elorzása miatt torzsalkodjanak. És harmadsorban: a választásokat s az ezt követő változásokat a csonka ország állampolgárainak szavazataival kell megnyerni.

Az Orbán-beszéd eleganciájára vall az is, hogy a politikai imposztorságot ördögi mélységekbe alárántó Gy. F. és a szocialista párt nevén kívül egyik alámerült párt nevét és ennek többszörösen köpenyeget váltó vezéreit meg sem említette, mint jelentéktelen csoportosulásokét. Az évértékelő beszéd egyébként arra teremtett kiváló alkalmat, hogy a Fidesszel rivalizálni óhajtó pártvezérek kvalitásait, emberi tartását, egyéb személyiségjegyeit összevethessék az Orbán Viktoréval, és a választások alkalmával ez alapján döntsenek.

Az évértékelő beszéd tengelyében a nemzet szolgálatának igénye és akarata állt, ezt szimbolizálták a szónok mögötti térben sorfalat álló nemzeti zászlók, amelyektől még vannak olyan ,,gyászmagyarok", akik nyüszíteni kezdenek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 690
szavazógép
2010-02-09: Közélet - x:

Farsangbúcsúztató kosaras bál — Iochom István

A Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete szervezésében szombaton a Vigadó kistermében farsangbúcsúztató kosaras bált tartottak, melyen nyolcvanan vettek részt. A mulatság a jelmezek bevonulásával kezdődött. A New York-i Szabadság-szobor vezette a sort, és az Álmaimban Amerika visszainteget című énekre vonultak be a kisterembe. Mintegy negyvenen öltöztek be. Ötletesebbnél ötletesebb jelmezek készültek, lehetetlen volt kiválasztani a legjobbat, a zsűri is nehéz helyzetbe került.
2010-02-09: Közélet - x:

Ki fél az önrendelkezéstől? — Farcádi Botond

Nem ijednénk meg attól, hogy kormányozzuk Székelyföldet, ha a térség megkapná az autonómiát — szögezte le Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, így reagálva Tőkés András MPP-alelnök nemrég elhangzott nyilatkozatára, miszerint a jelenlegi helyzetben a magyarok nem tudnának mit kezdeni az önrendelkezéssel, ha valami csoda folytán holnap megadnák azt.