Az előírt gyakorlat szerint minden olyan újszülöttet beoltanak a születés utáni első napokban, aki elérte a 2,5 kg-ot, a többiek később, de lehetőleg két hónapos korukig kapják meg a védőoltást. Az elmúlt években folyamatos volt az oltóanyaggal való ellátás, így a megyében százszázalékos volt az újszülöttek immunizálása — tájékoztatott dr. Sántha Ferenc megyei főjárványtanász. A múlt év októberében lejárt szavatosságú vakcinával megyénkben nem oltottak említett határidőn túl, januárig olyan tartalékadagokat használtak, amelyek még érvényesek voltak, az ország több megyéjében ellenben forgalomban voltak a lejárt dózisok is, ami miatt az országos gyógyszerügynökség az oltóanyag minőségét vizsgálta, a Cantacuzino Járványtani Intézet pedig, mint gyártó, tizenkét hónapról tizennyolcra hosszabbította a vakcina szavatosságát. Ennek forgalmazására múlt héten az egészségügyi minisztérium rábólintott, hétfőn ellenben betiltotta a használatát, és áprilisra ígérte az oltás újrakezdését.

Dr. Sántha Ferenc szerint fontos, hogy a csecsemő az első két hónapban kapja meg az oltást, ha mégsem, akkor később el kell végezni a tuberkuli-próbát, és ha a kisbaba még nem fertőzött a tébécébaktériummal, akkor be kell oltani. Köztudott, hogy a tébécé a szociálisan hátrányos helyzetűek betegsége, emiatt az olyan szegénységi gócokban, mint amilyen többek között Árapatakon, Köpec és Barót környékén van, valóban fertőzésveszélynek lesznek kitéve a be nem oltott újszülöttek — véli a járványtani szakember.

Kovászna megyében évente átlagban kilencvenöten betegszenek meg tüdőbajban, és még legtöbb tízen régebbi fertőzöttek, ez a szám évek óta stagnál, nem beszélhetünk a kór növekvő terjedéséről — tudtuk meg dr. Sipos András tüdőgyógyász főorvostól, aki szerint három-négy év alatt a gyermekek elveszítik immunitásukat, ezért kell elvégezni kisgyermekkorban és később is a tuberkuli-próbát, esetenként az újraoltást.