Annyi azonban bizonyosnak látszik: sem az ország többi része, sem Há­romszék nem készült még fel kellően az intézkedésre, megyénkben például két szakember állíthat ki tanúsítványt, de egyikük önkormányzati alkalmazott, és összeférhetetlenség miatt nem foglalkozhat ezzel. A lakásukat eladni óhajtóknak ez újabb akadályt jelent, hiszen az amúgy jelentősen visszaesett ingatlanpiacon áremelkedést okozhat a pluszkiadás miatt. Az intézkedés elvileg a vevők érdekeit szolgálná, hiszen tisztában lennének azzal, hogy a megvá­sárolt lakásban milyen az energetikai hatékonyság, hogyan ajánlatos felújítani, milyen költségekkel jár ez — mindezeket tartalmazza a bizonylat —, de ez sem teljesen igaz, mert az áremelkedés mégis a vásárló zsebét sújtja.

Az energetikai bizonylat bevezetése európai uniós irányelv, Románia a csatlakozáskor vállalta, hogy eleget tesz a kötelezettségnek. Akkor három év haladékot kértek és kaptak, így idéntől kellene alkalmazni a jogszabályt. A kormány próbálta kitolni a határidőt, egyelőre nem sok sikerrel, a jelek szerint legkésőbb nyáron mindenképpen kötelezővé teszik a felmérést az ingatlantranzakciók esetén.

A tanúsítvány az ingatlan energiagazdálkodási, helyszínen végzett felmérésén alapszik: a szakemberek megvizsgálják, mivel fűtenek, milyenek az építőanyagok, az ajtók, nyílászárók, van-e szigetelés, ha igen, milyen minőségű, mennyire hatékony — végső soron tehát mennyi energiába kerül a fűtés, hogyan lehetne spórolni. Az ingatlant ennek alapján A-tól G-ig terjedő minősítés alapján sorolják be, az A magas energetikai hatékonyságot, a G alacsonyat jelent. A felmérést követően az engedéllyel rendelkező szakértő hőenergetikai tanúsítványt állít ki, ez tartalmazza az említett adatokat, illetve a rendszer hatékonyságának növelésére tett javaslatokat is, hogy például milyen szigetelést kell választani, milyen nyílászárók a legmegfelelőbbek stb. Enélkül a pecséttel ellátott bizonylat nélkül nem lehet majd lakásokat adni-venni vagy bérbe adni. Az új épületekre már tavalytól érvényes az intézkedés, a különféle közintézményeket sem lehet átadni enélkül — fejtette ki lapunk érdeklődésére Mild Zoltán, a megyei építészeti felügyelőség vezetője.

Gondot okoz azonban, hogy kevés a szakember, aki hőenergetikai tanúsítványt állíthat ki: megyénkben jelenleg ketten lennének, egyikük azonban önkormányzati tisztviselőként nem folytathat ilyen tevékenységet — mondta Bíró Dónát megyei főépítész, aki szerint a képzést többen elvégezték ugyan, a vizsgát viszont kevesen tették le. Arra lehet számítani azonban, hogy a közeljövőben növekszik az engedéllyel rendelkezők száma, ráadásul a pangó ingatlanpiacon amúgy sem olyan sok a tranzakció mostanság, hogy ne bírnának eleget tenni a kéréseknek. Az engedélyt kiváltó szakemberek száma egyébként nem csak Háromszéken, hanem országos viszonylatban is alacsony: Hargita megyében például három, Brassó megyében nyolc található.

Nagy a bizonytalanság az árak körül is: Bíró Dónát szerint egytől négy euróig terjedő összeget számolnak négyzetméterenként. Ez is sok mindentől függ: például, hogy megvannak-e a tervek, készült-e már hasonló felmérés, mekkora a lakás felülete. Kisebb lakások, például 30 négyzetméter körüli garzonok esetében nem a legalacsonyabb árat számítják majd fel, így akár 120 euróba is kerülhet a felmérés, nagyobb ingatlanoknál vélhetően kisebb négyzetméterenkénti árral dolgoznak.

A kiadásokkal járó, éppen ezért fájdalmas intézkedés esetleg hosszú távon válhat hasznossá: a lakást vásárló tisztában lesz az ingatlan energetikai hatékonyságával, nem ,,zsákbamacskát" vásárol. Bíró Dónát a külföldi példák alapján arra is számít, hogy eljön majd az idő, amikor a házadó mértékének megállapításakor Romániában is figyelembe veszik az ingatlan energetikai hatékonyságát — mint történik jelenleg az autók esetében.