Az RMDSZ és a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek küldöttségei Párkányban a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosításáról, a státustörvény megvalósulási fokáról és az anyaországi támogatási rendszerről tárgyaltak.
A jelentősebb román pártok vezéregyéniségei a nyári egyetemek fiatal hallgatósága előtt szerepeltek. Ion Iliescu nyíltan szembefordult a Mircea Geoană vezette frakció elképzeléseivel, s zsákutcának, újabb borítékolható kudarcnak minősítette a tervezett kormányellenes bizalmatlansági indítványt, s hosszasan fejtegette, téved az a politikus, aki Traian Băsescuban megbízik, így Geoană terveit is befuthatja a gaz.
A demokraták az életszínvonal emelésével és a nyugdíjasok támogatásával foglalkoztak.
A liberálisok tengerparti nyári egyetemén Călin Popescu Tăriceanu és társai nagyobb horderejű témát dobtak be: a parlamentáris köztársaság fölöttébb szükséges voltáról értekeztek, ami szép és jó lenne, ha ennek a hatalomba becövekelődött kis pártnak ereje is lenne elképzelései véghezviteléhez. A mi roppant labilis közéletünkben a mindent megoldó és gondoskodó, apa típusú vezetőt igénylő akarat gyakran fellángol, a sok bajt keverő, mégis igen népszerű Traian Băsescu és két pártja, a demokraták és liberális demokraták, de vezető román értelmiségiek is mostanában gyakran mondogatják: az országnak nemcsak erős vezetőre, de francia típusú elnöki köztársaságra is szüksége lenne. Nos, amit a liberálisok a hét végén bedobtak, igaz, már korábban is hangoztattak, az a tiszta parlamentáris köztársaság megteremtése lenne, melyben a törvényhozás, a végrehajtó hatalom, azaz a kormány és az igazságszolgálás osztozna az államhatalmon. A liberálisok elképzelése szerint az államfőt a parlament választaná meg, s hatalma igen korlátozott lenne. Nos, itt a bibi, mert ilyen alkotmánymódosítást csak népszavazással megerősítve lehet végrehajtani Romániában, s mint eddig bebizonyosodott, az istenadta nép ragaszkodik a közvetlen elnökválasztás jogához. Márpedig egy ilyen módon hatalomhoz juttatott államfőnek aligha lehet csak protokolláris szerepet szánni. Nem beszélve arról, hogy még a parlamentben is kétséges lenne a törvény elfogadása, a liberális párton kívül jószerével csak az RMDSZ támogatja, s mint közismert, a két párt együttes ereje alig 21,5 százalék. Ezzel sem államformaváltást, sem alkotmánymódosítást nem lehet véghezvinni.
Különben ma újrakezdi munkáját a parlament, és kiderül, túléli-e ezt az őszt is a Tăriceanu-kormány, és egyáltalán marad-e e kapkodásból valami, amit el lehet tenni télire.
