A múlt hétJogból is megárt a sok

2007. szeptember 4., kedd, Közélet
A meglyuggatott kondukátortól errefelé állandóan azt mondogatták nekünk, hogy a romániai magyaroknak annyi joguk van, mint senki más kisebbségnek Európában. Én ezt nem akartam elhinni, de aztán bebizonyosodott, hogy így van.

Sőt, több jogunk van, mint más kisebbségeknek, és sokkal több, mint a románoknak. Erre akkor jöttem rá, mikor a Babeş—Bolyai Tudományegyetemen — a román mellé — kitették volt a magyar nyelvű Dohányozni tilos! táblát, és utána rögtön levették. Amit nem tilt a törvény, azt szabad. Ez ugyebár azt jelenti, hogy a magyaroknak még ott is lehet dohányozni. Egész Európában a közintézményekben nem szabad. Sőt, még Románia is bevezette ezt a törvényt. Hát nem több jogunk van, mint másoknak? Ott füstölhetünk és füstölöghetünk, ahol csak akarunk. De vannak aztán apró dolgok, amikben nem akarnak engedni nekünk. Ilyen az autonómia kérdése. Ez érthető is, mert azt, hogy nem kell, nem csak a románok mondják, hanem a magyarok is. Mármint a magyarországi magyarok legfontosabb képviselői. Egészen lekókadtam, mikor ezt Kóka János kijelentette. De ugyanezt a szöveget átgyúrta és legyúrta a torkunkon Gyurcsány Ferenc is. Ők csak tudják, mert Magyarország is autonóm és független lett, és semmi haszon belőle. Máig is függnek a gáztól és olajtól, és külpolitikájuk máig sincs. Rég megszokták, hogy a külpolitikai döntéseket külföldről hozzák nekik, és így nincs bajuk velük. Megszokták azt, hogy Ceauşescu elvtárs beleszólt abba is, hogy Magyarországon milyen színdarabot lehetett előadni; tiltakozott, és nem adták elő. És ez most is hiányzik nekik. Most sem akarnak vitát a szomszédokkal, és így minket intenek le, ha valamit akarunk, amit a többség nem szeret. Mi viszont nagyszerűen harcolunk. Egymással. Mármint a romániai magyarok egymás ellen. Az rendben van, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. De azt hittük, hogy jogainkért egy sereg ember önzetlenül töri magát. No és egy szerény fizetésecskéért, amit egy parlamenti mandátum vagy egyéb státus jelent. Úgy gondoltam, hogy értem, és értünk teszik. Most meg megértem, hogy nem értem: mi történik?, és hogy nem értem van. Innen, alulról most úgy látszik, hogy nem is értünk küzdenek legjobbjaink a hosszú harc alatt. Sőt, rólunk szó sincs, és ha így megy, nem is lesz. Befutó helyekről alkudoznak, arról, hogy ki futhat ki Brüsszelbe. (Mi lesz még a parlamenti választások előtt?!) Valami pénzeket emlegetnek, amiket egyesek osztogatnak, mások meg ettől megfosztogatva érzik magukat. Mert ugyebár jönnek a magyar szervezeteknek némi pénzek itthonról is, de Magyarországról is. Bár onnan egyre kevesebb. Annál több autonómiaellenes tanács. Amit Gyurcsány Ferenc meg is tárgyalt a szépreményű ellenzék vezérével, Mircea Geoanăval. Akinek szintén jól jönne a hatalomba való visszamászás, mert amióta kiestek belőle, semmi jó korrupciós ügynek nem jutnak a közelébe. Sőt, néha még a régieket is megpiszkálják, s az roppant kellemetlen.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2007-09-04: Közélet - x:

Szenátusi változások

A szenátus őszi ülésszakának első napján jelentette be Puskás Bálint alkotmánybírónak kinevezett RMDSZ-es szenátor, hogy lemond mandátumáról. Ezt követően Verestóy Attila bejelentette, az RMDSZ Szabó Ilonát javasolja Puskás helyére, és a parlamenti csoport benyújtja az ehhez szükséges dokumentumokat.
2007-09-04: Belföld - x:

Hírsaláta

KIRÚGNÁ AZ ÁLLAMI ALKALMAZOTTAK FELÉT. Paul Păcuraru munkaügyi miniszter a kormánynak küldött memorandumában azt javasolja: fokozatosan csökkentsék az állami alkalmazottak számát, kezdve tíz százalékkal, el egészen ötvenig.