Akár egy eleven szökőkút,
úgy buzog az orgonabokor,
habzik, csak habzik az illata,
és lassan engem is elsodor.
Elárasztja az egész kertet,
térdig, derékig ér az illat,
átcsorog már a kerítésen,
ellepi a szomszédainkat,
de forrik tovább, bugyborékol
a szökőkút csak szakadatlan,
s estére elmerül a házunk
a sötét orgonaillatban.
