Magyarország következő kormánya kérni fogja az Európai Uniótól a külföldiek magyarországi termőföld-vásárlási tilalmáról szóló moratórium meghosszabbítását — jelentette ki Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, miután tárgyalt Dacian Cioloşsal, az unió román agrárügyi biztosával.
A 2013. utáni közös agrárpolitika stratégiájával kapcsolatban Cioloş elmondta: nem szeretné, ha folytatódna a megkülönböztetett támogatási rendszer, ehelyett központi uniós forrásból finanszírozott mezőgazdaságot képzel el. A Kereskedelmi Világszervezetben Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az Európai Unió határait nem lehet lezárni az élelmiszer-kereskedelem elől. Azzal azonban Magyarország nem ért egyet, hogy olyan helyekről érkezzenek az unió piacára élelmiszerek, ahol nem tartják be az állatjóléti, az élelmiszer-biztonsági, a gyermekmunka tilalmára vonatkozó törvényeket.
Tokaj csak egy van
Keményebb fellépést várnak a magyar kormánytól a tokaji név használata kapcsán a helyi szőlőtermelők és borosgazdák — fogalmazta meg a helyiek véleményét Marcinkó Ferenc, a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke. A tokaji bor nevének védelme azért került újra napirendre, mert a szlovákok szintén bejegyeztették a Tokaj nevet az unióban. Ezzel továbbra sem ért egyet a helyi szőlőtermelő és bort előállító közösség, mivel Magyarország már korábban levédette a Tokaji nevet, és azt az Európai Unió is elismerte. Időközben azonban ezt Tokajra változtatták, mivel a bor származási helyét jelölő földrajzi nevet védették le mint földrajzi árujelzőt. A Tokaji nevet csak akkor használhatták volna Szlovákiában, ha pontosan kijelölik azt a területet, ahol ilyen néven kívánnak bort előállítani. Ez a magyar vélemény szerint 565,2 hektáros termőterületet jelentett volna. Harmonizálniuk kellett volna a tokaji borra vonatkozó előírásaikat is a magyar bortörvénnyel, illetve különféle más jogszabályokkal. Továbbá a tokaji bor egységes minőségét egy közös testület ellenőrizte volna, amivel egy határon átnyúló borvidék jöhetett volna létre.
Növényvédelmi eszközökkel tartható kordában a barnarothadás
A magyar agrárium és növényvédelem felkészült a burgonyaféléket károsító barnarothadás baktériumának kordában tartására. A fertőzött növények termése nem káros az emberekre és az állatokra sem, ezek felhasználhatóak étkezési, takarmányozási, illetve egyéb ipari jellegű tevékenységre, például keményítőgyártás céljára is. Egyetlen kritérium: a hulladékot meg kell semmisíteni, hogy ne veszélyeztesse az egészséges növényeket. A barnarothadás baktériumát zárlati kórokozónak is nevezik, mivel a megtámadott területeket növény-egészségügyi zárlat alá kell vonni. Elsősorban a gazdanövény, a keserű csucsor kiirtásával lehet védekezni, az öntözést pedig adott körzetekben azért kell megtiltani, mert a kórokozó az öntözésre használt vízbe kerülve terjed leginkább, és veszélyezteti a termőkörzeteket. Emellett persze fertőtlenítéssel és más korszerű agrotechnikai eljárásokkal is lehet védekezni, ám ezek többsége drága, például az ultraviola fénnyel való besugárzás.