Hol van már az az idő, amikor több, heti utánajárással, hosszú sorok és különféle háziasszonyi bűvészkedések árán sikerült összeszedni — és a gyermekek elől is elrejteni — a karácsonyi/húsvéti kalácshoz valót, az üzletekben pedig csak három-négyféle sütemény porosodott? Most a bőség zavarával küzd, akinek választania kell: ezerféle nyalánkság kínálja magát készen, nem egy esetben hosszabb polcokon, mint az alapélelmiszerek. A cukrászdák forgalma is árulkodó: az egyik legsikeresebb sepsiszentgyörgyi egység házias ízeinek, természetes alapanyagainak, új receptjeinek tulajdonítja, hogy törzsközönsége szilárd, és a válságot alig érzik. Mert az ízeknek is divatjuk van, mondja a szakember: a sok műanyag és nehéz étel után a tudatosan élők valódi és könnyebb nassolnivalót keresnek. Sok helyütt egyedi különlegességek is rendelhetők, némely cégek és családok ezzel is próbálják kiemelni ünnepeiket. Nőnap táján ne feszegessük, hogy ez mennyire jó vagy rossz, mit nyertünk és mit veszítettünk, de azt lehetetlen nem észrevenni, hogy a cukorbetegek, liszt- és tejérzékenyek, allergiások számára alig néhány üzlet kínál sajátos igényeiknek megfelelő terméket, pedig egyre többen vannak. Ebbe az irányba talán érdemes nyitani. És jó lenne újra érezni a nagymamák sütőjéből terjengő illatokat is...