A világörökség mintájára létrehozandó cím a bizottság közleménye szerint ,,az európai integrációt, eszméket és történelmet idéző és szimbolizáló helyszínekre hivatott felhívni a figyelmet". Egy 2006-os uniós kormányközi projekt alapján tizenhét EU-tagországban már működik hasonló program: a rendszer keretében hatvannégy helyszín már megkapta az Európai Örökség címet, de ennek odaítélése a tagállamok egyéni döntése alapján történt. Köztük van négy magyar is: az esztergomi királyi palota, a szigetvári vár, a debreceni református kollégium és Nagytemplom és a visegrádi királyi palota.

Andrulla Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos mostani javaslata szerint a huszonhét tagállam mindegyike évente legfeljebb két-két helyszínt jelölhetne az európai örökség címre. A jelöléseket független szakértőkből álló testület értékelné, amely országonként évente legfeljebb egy helyszínnek ítélhetné oda a címet.

,,Meggyőződésem, hogy az Európai Örökség cím segít majd felhívni a polgárok figyelmét a sokfélesége ellenére is közös kulturális örökségünkre, és hozzájárul majd a kulturális turizmus és a kultúrák közötti párbeszéd fellendítéséhez" ― hangoztatta Vasziliu. A bizottság a tagországok miniszteri tanácsának és az Európai Parlamentnek is előterjeszti javaslatát, a határozat akár már jövőre életbe léphet.