A válságra, a raktáráruházakra és a hidegre panaszkodnak a sepsiszentgyörgyi zöldségpiacon fagyoskodó árusok: ki hevesebben, ki visszafogottabban sorolja, hogy miért nem látni vevőt az asztalok között. A tavaszt várják, mert akkor kicsit megpezsdül a forgalom, enyhül az idő, és jobban megnyílnak a zsebek is.
Sokat romlott a helyzet tavaly óta — bizonygatják a megkérdezettek, inkább a külső körülményeket okolva, mint a magasra szabott árakat. Nevének elhallgatását kérve két, már meglehetős régiséggel rendelkező helyi termelő elmondja, ilyenkor jobb lenne egy födött, fűtött csarnokban álldogálni, de ,,itt húsz éve nem fejlesztettek semmit". Ezt a ritka vásárlók közül rögtön ketten cáfolják: a csíkszeredai és több brassói piaccal összehasonlítva itt sokkal nagyobb a rend és a tisztaság — csak épp megfizethetetlenek a termékek: némelyik kétszer annyi, mint a szomszéd városban vagy egy bevásárlóközpontban. És azt kevesen kockáztatják meg, hogy a drága zöldség netán szemétbe kerüljön, mert csak otthon derül ki, hogy megfagyott. Erről az oldalról csak az áremelés miatt tűnik rosszabbnak az idei tél. Annak is anyagi okai vannak, hogy a város egyetlen olyan üzlete is kénytelen elköltözni, ahol friss halat lehet kapni.
A piacgondnokságon adatok után érdeklődtünk. Petráss Jolán ügyvezető igazgató közlése szerint a központi piac 130 asztalából 110-et leszerződtek, ezért napi 6,60 lejt kérnek, és a téli hónapokra 35 százalékos engedményt adnak. A helyi termelőknek egy régebbi tanácshatározat alapján 50 százalékos kedvezmény jár, azaz 3,15 lejes helybérrel árulhatnak reggel hattól este tízig. Jelenleg az asztalok fele üres, de lassan esedékes a déli megyékből érkezők megjelenése — ez minden évben így van, átlagosan két idős, messziről jött termelő szokott lemorzsolódni ősztől tavaszig.
Szabály szerint az asztalokat minden este le kell üríteni, de sokan csak letakarják az árut, és olykor napokig úgy hagyják. A szemetet sem mindig viszik el. Ennek ellenére 24 órás szolgálat van, éjjeliőr, tiszta illemhely, gyakori takarítás, évente meszelnek, újrafestik a tetőt, különféle javításokat eszközölnek (legutóbb egy csatornát cseréltek ki). Födött csarnok építésére a Tega Rt. önerőből nem képes, az önkormányzatnak kellene beruháznia, ám akkor a helybér is magasabb lenne. Mindezt Tóth-Birtan Csaba vezérigazgató is megerősíti, aki szerint ilyen beruházásba nem is lehet hirtelen belevágni, építészeti és gazdasági tanulmányt kellene készíteni arról, hogy mekkora igény van rá, és milyen következményekkel járna, érdemes-e nekifogni. Hiszen így is gond van az árakkal: bár a helybért két éve nem emelték, az eladásra kínált portékáé nem maradt szinten, a távolabbról érkezők is a nagyobb nyereségért állnak meg itt, azt pedig egyáltalán nem látni, hogy a helybeliek olcsóbb asztalon kínálják a magukét.
Ha ugyan a sajátjuk. Mert azt senki sem ellenőrzi, hogy valóban tud-e annyi murkot, hagymát, krumplit, fűszernövényt és savanyúságot termelni egy sepsiszentgyörgyi kiskert tulajdonosa, amennyit valóban elad egy év alatt, mégpedig adómentesen. Jó néhányan kétféle minőségben állnak az asztal mögött: magánszemélyként és cégként is. Termelőként árulják a háztáji zöldséget, viszonteladóként a déligyümölcsöket. Csak legyen, aki megvegye...
