Mindezt azzal indokolta, hogy a NATO-országok sem tesznek eleget a CFE-szerződésben foglaltaknak. Ráadásul rakétatámaszpontokat telepítenek Lengyelországba és Csehországba, amelyek veszélyeztetik országa biztonságát. Azzal is vádolta az Egyesült Államokat és a nyugat-európai országokat, hogy pénzzel is beavatkoznak Oroszország belügyeibe, finanszírozva a liberális ellenzéki pártokat és az emberjogi szervezeteket. Mindezt a szakértők nem is Amerikának és a Nyugatnak, hanem inkább a belső — egyébként gyenge — orosz ellenzéknek szánt figyelmeztetésként értelmezték, azóta viszont Oroszország, bizonyítva elszántságát, újrakezdte az északi sarkkörön a régóta beszüntetett repülőgép-járőrözéseket, többször is megsértve a semleges és hadsereggel nem is rendelkező Izland légiterét. Ez sem véletlen. Augusztus 2-án orosz tengeralattjáró kutatott az Északi-sarkon, azóta nyilvánosságra kerültek a vizsgálódások eredményei is, bizonyítva, hogy a Kreml jogosan formál igényt a kőolaj- és gázlelőhelyekben gazdag sarkvidékre. A geológiai mintákat vizsgálva, az orosz tudósok kiderítették, hogy ,,a víz alatt húzódó Lomonoszov-hátság szerkezetileg egyértelműen a szibériai kontinentális tábla folytatásának tekinthető". Oroszország már egyszer magának követelte a térséget, az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkozva. A kérést akkor a világszervezet elutasította. Putyin kifejtette, hogy országa továbbra is mindent megtesz az Északi-sark vidékéhez fűződő katonai, gazdasági és stratégiai érdekeinek védelmében. A sarkvidékre — az ásványi és természeti kincsek kiaknázására — Oroszországon kívül az Egyesült Államok, Dánia, Kanada és Norvégia is jogot formál. Hogy Putyin bekeményít, harcias nyilatkozatain kívül az is bizonyítja, hogy időközben megtörtént a polgári célú nukleáris cégek állami holdingba való összeolvasztása. A vállalatcsoport helyzete emlékeztet a földgázipari Gazproméra, összefonódik az állammal, és olykor annak külföldi érdekérvényesítő eszközeként szolgál. Oroszország egyébként a jelenlegi tíz atomerőmű mellé — melyekben harmincegy reaktor működik — a következő huszonöt évben negyven újabb erőmű megépítését tervezi, a nukleáris ágazat arányát az energiatermelésben a jelenlegi tizenhat százalékról huszonöt százalékra akarván emelni. Putyin elszántságát a közelgő elnökválasztások is indokolják. Még mindig nem tudni, ki lesz az utódja, jelenleg a hozzá hűséges volt külügyért, Ivanovot emlegetik, ami azt jelenti, hogy négy évre Putyin a háttérből irányíthat majd. Egyetlen pillanatra sem adva ki kezéből a hatalmat, s Ivanov mandátumának lejártával, négy esztendő múlva újra indulhat az elnökválasztáson…