A szabadságharc sepsiszentgyörgyi emlékeiSzabadságszobor az Erzsébet parkban

2010. március 13., szombat, Közélet

Egy szakértőkből és értelmiségiekből álló csoport a napokban Antal Árpád polgármester kezdeményezésére arról tanácskozott, hogy miként lehet és kell Sepsiszentgyörgynek és a hozzá tartozó településeknek az 1848—49-es kegyhelyeket és emlékműveket az akkori események történelmi jelentőségéhez és méltóságához igazítva helyreállítania.

A következtetés egyértelmű volt: amennyiben ez műszakilag lehetséges, visszaállítani azok eredeti formáját, az autentikus szimbólumokat és szövegeket.

A tulajdonképpeni fő téma a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park — az egykori Pótsa park — oroszlános szabadságszobrának eredeti állapotába való visszaállítása volt. József Álmos fotográfiatörténész archív fotókkal és egykori képeslapokkal rekonstruálta a sok dúlást és hányattatást, majd többféle visszaállítást átélt emlékmű történetét. Ez az 1848—49-es szabadságharcra és ennek hőseire emlékeztető emlékmű ma már a háromszéki magyarság ritkán jóra, gyakran rosszra forduló sorsának lenyomatát is hordozza.

A Székely Nemzeti Múzeum telkén elásott, majd kiásott és a főépület mögötti parkban magas talapzatra helyezett oroszlántorzók a nemzeti tragédiák felelevenítésének irányába mozdítják el a látogatók emlékezésének képeit.

A tanácskozáson elvi megállapodás született arról, hogy szakrestaurátorok bevonásával a honvédemlékművet eredeti formájára módosítják, visszakerülnek rá a nemzeti szimbólumok, a faragott márványdíszítmények és az eredeti szövegek. Az emlékmű négy sarkánál az eredetiek mintájára készülő lámpaoszlopok biztosítják a hangulatvilágítást. Ezek vizuális összhangja a felújított sétányok mentén elhelyezett lámpaoszlopokkal nyilvánvaló.

Megállapodtak továbbá abban is, hogy a kovácsoltvas kerítés visszaállítása nem indokolt, miután a térség pihenőparkká minősült át, és megszűnt körülötte az egykori vásári forgalom. A vaskerítés távolságtartóvá tenné és akadályozná az emlékművel a közvetlen emberi kapcsolatot. (A megemlékezés egyik legszebb pillanata, amikor a mindennapok forgatagában is az emberek virágot helyeznek a talapzatra, vagy amikor a gyerekeket a talapzat párkányára állítva újabb generációkkal vétetik birtokba a ,,történelmet" a szülők és nagyszülők.)

A vaskerítés bonyolulttá tenné március 15-én és más ünnepségek alkalmával a virágkoszorúk elhelyezését, holott ez az emlékpont a rendezvények érzelmi tartalmát tekintve kiemelkedően fontos. Maga a szabadságemlékmű mint szimbólum és ennek történelmi kálváriái hányattatása erősíti a rendezvények emocionális töltetét, és ezt szolgálja a felújított park csodálatos környezete, a régi megyeházának fizikai és eszmei közelsége, a Székely Mikó Kollégium, a park meglévő és ezután készülő szobrai és emlékjelei.

Az emlékmű-felújítás szakmai, anyagi feladatkörét Czimbalmos Csaba városmenedzserre ruházták, a felújítási programot — mint ahogyan egyéb 1848—49-es kegyhelyek és emlékjelek helyreállítását is — megfelelő szakemberek bevonásával Demeter László történész felügyeli.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2010-03-13: Közélet - Fekete Réka:

A nyomtatott szó hatalmával (Március idusára készülve)

A korabeli erdélyi magyar sajtóban megjelent írásokból tesz közzé szemelvényeket a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron Megyei Könyvtár munkatársainak egy csoportja A nyomtatott szó hatalmával című kötetben, amelynek kiadását Szonda Szabolcs könyvtárigazgató kezdeményezte, és amelyet Demeter Lajos állított össze Csergő B. Antal, Kedves Tímea, Nagy Zsófia, Cs. Benedek Csilla és Szőcs Imre segítségével.
2010-03-13: Közélet - :

Ágyúmarasztaló aláírások

,,Történelmi örökségünk kézzelfogható bizonyítékát", Gábor Áron egyetlen eredeti ágyúját kívánják itthon marasztalni a bejegyzés alatt álló Székely Őrtüzek Egyesület tagjai, akik aláírásokat gyűjtenek az ügy érdekében.