1848 nagy tanulsága

2010. március 15., hétfő, Máról holnapra
Ezernyolcszáznegyvennyolc napjaink társadalmi mozgásaiba építhető áthallásos tanulsága az emberi összefogás ereje és eredményessége.

Ennek hiányában képtelenség lett volna még elképzelni is, hogy a sokszázados történelmünkben is bámulatra méltó 1848. őszi és 1849 első felének meg nem alkuvásos ellenállási cselekedeteire — amelyeket másfél száz év múltán ma a március 15-i nemzeti ünnepbe sűrítünk — egyáltalán sor kerülhetett volna. Nem véletlen, hogy Egyed Ákos akadémikusnak és tanítványainak kutatásai az utóbbi évek során 1848/49 értékelését a társadalom minden rétegének akaratát és cselekvését egyesítő háromszéki önvédelmi harc sikeres megszervezésének tanulságai tanulmányozására irányítják.

Az történt ugyanis, hogy a háromszéki lakosságot is mélyen megosztó társadalmi ellentétek, a nemesek, a katonarészen való székelyek, a jobbágyok és zsellérek közötti ellenérdekek kezdetben visszafogták a szabadságharcos cselekedetektől az embereket. Gyökeres változás akkor állt be, amikor a szabadelvű nemesség radikális elemei a pesti és kolozsvári hírekre mintegy kétszázan összegyűltek Alsócsernátonban, és az erdélyi diéta döntését megelőzve megfogalmazták a magyar honnal való egyesülés szükségességének elvét (az uniót), a közteherviselést, az egyenlő polgári és vallási szabadságot, eldöntötték azt, hogy ha mennek, akkor együtt mennek a harcba nemesek, katonák és jobbágyok, a lakosságra hatalmas terheket rovó kényszerű katonaság helyett megszervezik a nemzetőrséget, és megszüntetik a robotkötelezettséget.

Ahol, mint Csíkban is, ez a közteherviselésen alapuló összefogás nem jöhetett létre, a térség osztrák katonai felügyelet alatt maradt, s a csíki hazafias érzelmű férfiak sokasága a háromszékieket támogatta az év novemberében és decemberében sorra kerülő önvédelmi harcokban. A két megye közötti ilyen jellegű ellentéteket Bem Erdélyt felszabadító hadjárata szüntette meg.

Több mint százhatvan év távlatából kockázatos dolog mai harcainkhoz muníciót keresni, de megkerülhetetlen az a tény, hogy mai önvédelmi küzdelmeinkben is — mint amilyen az autonómia — a siker elengedhetetlen feltétele a magyarság összefogása pártállásra vagy pártszimpátiákra való tekintet nélkül. Azok a félforcsokú kis- és nagygyűlések, amelyeknek tanúi vagyunk, azonkívül, hogy egy-egy témát napirenden tartanak, kétséges, hogy vezethetnek-e valamilyen eredményhez.

Egy dologra viszont az 1848/49-es hagyományok jegyében érdemes felfigyelnünk: Háromszék most is képes együtt ünnepelni és cselekedni. Ezt jelzi az RMDSZ, az MPP és az EMNT szónokai révén az együttes ünneplés.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 502
szavazógép
2010-03-15: Sport - :

Emlékezzünk (Az egyetemes magyar sport)

Azt mondják, és nem véletlenül, hogy van egyetemes magyar irodalom, népköltészet, kultúra... Tényleg van. Hiszen van egyetlen magyar is — bárhol éljen ő —, aki nem vallja magáénak Apáczai Csere Jánost, Benedek Eleket, Bod Pétert, Kőrösi Csoma Sándort, Bolyai Jánost, Bolyai Farkast...
2010-03-15: Közélet - Iochom István:

A Nyergestető hős védőire emlékeztek

Mivel idén nem hangolták össze a megemlékezés időpontját, az előző évektől eltérően a céhes város két középiskolája és a hagyományőrzők tegnap külön ünnepeltek.