A bodvaji kohónál szervezett ünnepségek mintha elvesztették volna varázsukat: tavalyhoz képest talán nem fogyatkozott az ünneplők száma, viszont hangulatában, meghittségében érezhetően csappant.
Mintha a szervezők és a résztvevők is csak letudandó feladatnak érezték volna, hogy azon a helyen, ahol valaha székely harangokból Gábor Áron a szabadság ágyúit öntötte, néhány átlagosnak mondható beszédet elmondjanak, meghallgassanak.
Vargyas polgármestere, Ilkei Ferenc a székelység helytállását emelte ki. Mint mondotta, ma is a százhatvankét esztendővel ezelőttihez hasonló harcot vív az erdélyi magyarság, ám úgy érzi, ,,a mai nemzedékből mintha fogyna az a csodálatos tűz és lelkesedés, ami az elmúlt évtizedek elnyomása alatt a márciusi ifjakhoz hasonlókká tett minket". Ha értékeinkről, kultúránkról és kivívott jogainkról lemondunk, akkor másfél száz év múltával szenvedünk vereséget — figyelmeztetett.
Zalaegerszeg város képviselője, a Fidesz országos oktatási bizottságának alelnöke, Balaicz Zoltán a márciusi ifjak által megfogalmazott tizenkét pontot emelte ki. Mint mondta, a kitűzött célok — a szólásszabadság megteremtése, a saját kormány, országgyűlés és honvédség felállítása, a jobbágyság megszüntetése, az unió Erdéllyel — megvalósultak, ezért Petőfi, Vasváry, az aradi tizenhárom vértanú és számtalan fiatal élet odaadása nem volt hiábavaló.
A kisbaconi Bodvaj Egyesület elnöke, Benedek Márta arra kérte a ma fiataljait, hogy Gábor Áronként itthon, szülőföldjük érdekében dolgozzanak, cselekedjenek. „Ma, 2010-ben nem ágyúkat kell öntenünk, a magyarként való élésnek van rendelt ideje" — mondotta. Az RMDSZ erdővidék széki szervezetének elnöke, Váncza Tibor szerint a világszabadságot meghirdető márciusi ifjak tetteit szem előtt tartva kell a jövőnk érdekében egységesen cselekednünk. Albert Álmos szenátor március 15. jelentőségéről szólva úgy fogalmazott: valószínűleg nincs a világban olyan magyar, aki ne történelmünk legjelentősebb pillanataként említené azt a dátumot, amikor a szabadság, egyenlőség és testvériség nevében kardot ragadott a nemzet. Az ünnepség Hegyi Dániel magyarhermányi református lelkipásztor imájával és a Gábor Áron rézágyúja című dal, illetve himnuszaink eléneklésével ért véget.
*
Barót város önkormányzata, a politikai és civil szféra képviselői, illetve a helyi magyar történelmi egyházak vezetői azzal a felhívással fordulnak a város lakóihoz, közösen szervezve és egyetértésben ünnepeljenek, lakásaikra, a középületekre pedig tűzzék ki nemzeti lobogónkat.
