Már márciusban közvitára bocsátják az új tanügyi törvénytervezetet, amiről egyelőre a szakmai szervezeteknek sincs kiforrott véleménye. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is készül a tervezet alapos elemzésére, Lászlóffy Pál elnök (képünkön) szerint azonban ennél is sürgősebb lenne rendet teremteni a tanügyben kialakult káoszban.
— Egyre többet hallunk arról, hogy mi fáj a pedagógusoknak, de arról ritkán esik szó, mit jelent a diákoknak a sok változtatás, amiről néha tanév közben szereznek tudomást. Méltónak tartja az oktatás ügyéhez ezt a folytonos változtatást?
— Fájdalmas és méltatlan, ahogy ennek az országnak a vezetői a tanügyet kezelik. Jelenleg a káosz legnagyobb fokának vagyunk szemtanúi. A tanügyben akkor lehet rend, ha tervezni lehet, ha legalább egy tanévre biztos fogódzók vannak. Tantervekre gondolok és a kimenetre, vagyis mit kell tudnia a diáknak tanév végén. Ezek mind felborultak, és emiatt keletkezett a mérhetetlen rendetlenség, aminek következményeként a gyermek menet közben elvész, nem tudja követni a történéseket. Hirdetjük az oktatás gyermekközpontúságának szükségességét, a tanügy nemzeti prioritását, de a gyakorlatban ez messze nincs így. Ezt a fejetlenséget meg kell szüntetni, el kell dönteni végre, hogy mit akarunk.
— Egy-egy jól sikerült alternatív tankönyv bevezetése, az új vizsgakövetelmények és a tantervek tervezett módosítása arra utal, hogy a jelenlegi, ismerethalmozáson alapuló oktatás helyett valóban a képességfejlesztő tanításra helyeznék ezután a hangsúlyt.
— A képességfejlesztő oktatást meg kell tervezni, kifutási idő kell, át kell képezni a tanszemélyzetet, hogy meg tudjon felelni a követelményeknek, mert a cégtábla kicserélésével nem fognak megváltozni az emberek. Hosszú időn keresztül az ismeretközlés, az ismeretek pontos visszaadása volt a középpontban, ezt kérték számon. Előzetes rákészülés és felkészítés nélkül gyorsan átállni nem lehetséges, és nem is képes mindenki, hiszen sokan nem hivatásszerűen választották a tanügyi pályát. Az oktatásnak mindig megvolt a tartalma, az igazi oktató-nevelő mindig képességet fejlesztett, tudta, hogy hová kell eljutni, még akkor is, ha a tantervek nem ezt segítették. Hogy nem engedték, vagy hogy ezt nagy hatékonysággal végezzük-e, egy másik kérdés.
— Húsz év alatt tíz miniszter váltotta egymást a romániai oktatás élén, mindenikük másként akart reformálni. Ez lenne az oka a jelenleg uralkodó káosznak?
— Reformáljunk, de készítsük fel az embereket erre. Attól, hogy reformokat hajtanak végre a tanügyben, az oktatásnak nem szabad így felfordulnia. Ha változtatnak, mélyrehatóan kell változtatni, és arra felkészíteni az embereket. Ehelyett beleviszik a pedagógusokat a bérharcba, ami miatt megint csak sérül az oktatás, hisz órák maradnak el, feszültségek keletkeznek, emberi viszonyok romlanak meg.
