Az egyházi oktatást nem a magán-, hanem az állami oktatáshoz kell besorolni, és biztosítani kell, hogy óvodától érettségiig az állami iskolákhoz hasonló központi finanszírozásban részesüljön — szögezték le a történelmi magyar egyházak képviselői azon a találkozón, amelyet a héten tartottak az oktatási törvénytervezet véleményezése okán.
Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, főtiszteletű Pap Géza lapunk érdeklődésére elmondta, az egyházak nem teológiai osztályokért harcolnak, hanem azért, hogy minden szinten és változatos profillal működtessenek osztályokat, amelyekben az erkölcsi nevelést a vallási felekezetek vállalnák.
Népnevelést szeretnénk, amelyben felvállalnánk az erkölcsi nevelést, ami jelenleg hiányzik az iskolákból — szögezte le lapunk kérdésére ft. Pap Géza. Az egyházfő szerint, ha a készülő törvény megmarad a jelenlegi változatában, és csak a kötelező oktatás szintjén, vagyis a IX. osztály végéig biztosítja az egyházi iskolák állami finanszírozását, az a felekezeti oktatás halálát jelenti. Az erdélyi reformátusok püspöke elmondta, cikkelyenként elemzik az oktatási törvénytervezetet, és pontokban fogalmazzák meg hétfőig a kiegészítő javaslatokat, amelyek alapján Andrási Benedek unitárius egyházügyi oktatási felelős készíti el a magyar történelmi egyházak egységes javaslatcsomagját. A Háromszék kérdésére Andrási Benedek leszögezte, azt kívánják elérni, hogy az egyházi oktatás ne a magánoktatás, hanem az állami oktatás része legyen, és ennek megfelelően külön fejezetben rögzítsék a törvényben a felekezeti iskolákra vonatkozó jogszabályokat. Javaslataik nem csak az intézményi hálózatra vonatkoznak, hanem olyan részletkérdésekre is, hogy miként biztosítják a diákoknak a saját felekezet szerinti vallásórát olyan közegben, ahol iskolai körülmények között erre nincs lehetőség.
