A höltövényi Ion Drăgan Charolaise szarvasmarhája még ritka példány környékünkön
A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei mellett néhány háromszéki gazdálkodó is — akik már áttértek a húsmarhatartásra, és jövőt látnak a tejtermelésről a hústermelésre való átállásban — részt vett a Magyarországi Charolaise Tenyésztők Egyesületének országos elnökével, Jancsó Istvánnal és az egyesület ügyvezetőjével, Domokos Zoltánnal tartott találkozón.
Az anyaországi tenyésztőkkel való kapcsolat régebbi keletű, a magyar egyesület közel 40 éve foglalkozik a Charolaise nevű francia fajta tenyésztésével, jelenleg 124 taggal működik, a teljesítményvizsgálat alatt álló anyatehenek száma pedig meghaladja az 8500-at. A Charolaise szarvasmarha világszerte ismert és kedvelt húsmarhafajta. Mintegy ötmillió anyatehénből a fajta őshazájában, Franciaországban kétmilliót tenyésztenek. A bikák legnagyobbjai 1500—1700 kilóra, a tehenek 1000—1300 kilóra is megnőnek. E jellegzetes, egyszínű tejfehér vagy tejfelsárga marha átlagosan 64 százalék körüli húskitermelési arányra képes. Az elválasztáskor (205—210 napos korukban) a legjobb borjak súlya meghaladja a 400 kilót is. Kedveltségét az is magyarázza, hogy egységesen reagál a takarmányozásra, az egyedek gyarapodása és faggyúsodása nem tér el lényegesen egymástól, az egyenletes húsminőség viszonylag egyszerűen biztosítható.
Selejttől a védjegyig
A magyar piacon jelenleg is a selejttehén az uralkodó, a tejhasznú növendék hízómarha már a jó minőséget képviseli. Az utóbbi időben megjelentek a prémium kategóriás minőségi marhahúsok is. Ilyen például az argentin vagy az érlelt magyartarka (szimentáli típusú) hús. Ezek ára azonban többszöröse a kommersz minőségű hazainak. A magyar egyesület 1996-ban létrehozta a Kiváló minőségű hús-charolaise, ábrás védjeggyel védett, márkázott húsprogramját. Tavaly év elején az egyesület vezetősége arról értesült, hogy egy magánvállalkozó rendelkezik a marhahúsérlelés technológiájával Magyarországon. A Darfresh technológiának nevezett vákuumfóliás csomagolás és a védőgáz biztosítja a vákuumban történő érlelést, ugyanakkor a hosszabb frissességet.
Érdeklődő állattartók
A találkozón szó esett az ágazatban fizetett támogatásokról is. A magyar hústermelő gazdák háromféle támogatásban részesülnek: az anyatehén-, a hizlalt bikaborjú- és az extenzifikációs támogatásból. E három típusú támogatás éves összege több mint 300 euró. A vendégek tájékoztatása szerint a húságazat egyre nyereségesebbé válik, egyben alternatív megoldás is azok számára, akik nem akarnak teljesen lemondani az állattenyésztésről, és a körülményes tejtermelésről a jóval kevesebb munkavolument igénylő húsmarhatartásra álltak át. Az utóbbi időben egyre több juhtartó is ezt a lehetőséget választja. A hús piaci ára is kedvező, a 600—700 kiló körülire hizlalt bikák élősúlyáért 2,1 eurót fizetnek a vágóhidak, a magyartarka és a Charolaise keresztezéséből származó hizlalt egyedek kilóját pedig 1,95 eurós átlagáron veszik át. A helyi szakemberek véleménye szerint Háromszék óriási potenciállal és természeti adottságokkal rendelkezik a hústermelés terén, hiszen az állatállomány rohamos csökkenésével egyre több a kihasználatlan és olcsó takarmányt biztosító legelő.
Egyesület tagokat vár
Romániában tavaly az egyedüli támogatás a vágási prémium volt, egymillió régi lej hasított testenként. Az uniós csatlakozási szerződés értelmében Románia 150 000 anyatehén és 452 000 hizlalt bikaborjú után fizethetne támogatást. Dacian Cioloş uniós mezőgazdasági főbiztos szerint az említett támogatások alkalmazása, fizetése a kormánytól függ, természetesen, ha a húságazatot prioritásnak tekintik itthon. Ez lesz az elsődleges feladata a Brassó megyei Höltövényben megalakult hústermelő és értékesítő szövetkezetnek is, ahol az öt alapító tag Háromszékről is szívesen fogad jelentkezőket.
A magyar vendégekkel közösen meglátogatták a sepsiszentgyörgyi Demeter Dénes Limousine-tenyészetét (francia húsmarhafajta), majd Höltövényben a Ion Drăgan tulajdonában levő telepet. Szó esett a törzskönyvvezetés itthoni nehézségeiről is, 2010 elejétől ugyanis ez a tevékenység csak a tenyésztési egyesületeknek vagy semleges cégeknek engedélyezett, állami támogatás mellett. Az országos szarvasmarha-tenyésztő szövetség most próbálja beszerezni az ehhez szükséges engedélyeket. A magyar vendégek ígéretet tettek arra, hogy befogadják tagjaik sorába az erdélyi Charolaise-tenyésztőket, és hajlandóak a törzskönyvek kiállítására. Az uniós szabályozások ugyanis nem tiltják a más uniós ország tenyésztőegyesületébe való beiratkozást.