Idén egybeesik a nyugati keresztény egyházak és a Róma alá tartozó görög katolikusok, valamint a görögkeleti egyház húsvétja. Erdélyben, melyet a nyugati műveltség legkeletibb határaként határozott meg Keöpeczi Sebestyén József, hétköznapi nyelven azt mondjuk, egyszerre van a magyar és román húsvét.
Úgy hozta a hold állása, hogy a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap mind a Gergely-naptár, mind az ortodoxok által az ünnepeket megjelölő Julianus-naptár szerint egy napra esik. ,,Ezen az ünnepen alkalmunk és lehetőségünk van elgondolkozni mindazok felett, amelyek bennünket összekötnek ebben a szétdaraboltságban" — fogalmaz Bálint Benczédi Ferenc, Erdély unitárius püspöke húsvéti üzenetében.
,,Hitem szerint ez nem lehet más, mint az Istentől kapott lélek, amelyet születésünktől halálunkig hordozunk. Életünkkel és cselekedeteinkkel pedig igazolnunk kell, hogy lélektől formáltattunk embernek. Jézus evangéliumi tanítása szerint Isten méltónak tartott bennünket, hogy az Ő lelkét hordozzuk. Emberi életünk értéke abban rejlik, hogy minden megnyilvánulásunkkal hogyan teszünk erről bizonyságot. Szavainkat és cselekedeteinket ennek a léleknek kell irányítania" — fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc.
Az unitárius egyházfő kívánja, hogy ,,a hit töltsön el erővel mindennapi vergődéseink között. Ez a hit csendesítsen le háborgásainkban. Ez a hit láttassa meg velünk, hogy Isten örökkévaló világához tartozunk, és Jézus tanítása szerint a szeretet hordozói tudunk lenni. Húsvétkor ez a Jézus által felmutatott isteni szeretet győzedelmeskedett, mely erőt ad az Istenben bízni tudó embernek. Köszöntsük tehát egymást Jézus tanítása szerint: Békesség nektek!"
,,A feltámadt üdvözítő megígérte, hogy velünk marad mindennap, a világ végéig. Egyházat alapított, amelynek Ő a feje, mi pedig tagjai vagyunk. Egyházában folytatja a megváltás művét" — írja pásztorlevelében Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek.
,,Húsvét ünnepén élet és halál nagy kérdései kerülnek a figyelmünk előtérébe" — állapítja meg Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. ,,A Biblia a teljes életről beszél, aminek van egy földi és egy mennyei vetülete, s a kettőt a halál választja el. A halál viszont nem megsemmisülés, hanem átmenetel egyik létformából a másikba. Pál apostol iránymutatása szerint a földi létben itthon vagyunk a testben és távol az Úrtól, a mennyei létben otthon vagyunk az Úrnál és távol a testtől. A halál után nem lelkünk képessége révén, hanem csak Krisztus közösségében van életünk. A halál utáni színről színre látás, az Istennel való együttlét biztosítéka Krisztus feltámadása" — írja a református főpásztor körlevelében.
