,,Az euró bevezetése nem helyettesítheti a hazai (gazdaság)politikai kiigazítás szükségességét... Gondolni kell arra, hogy az euró idő előtti bevezetése megnehezítheti az illető ország számára az eljövendő gondok kezelését. Fenntartható konvergencia nélkül az EKB pénzügypolitikája nem lesz megfelelő az érintett ország számára. Ebben az esetben a kérdéses ország a teljesítmény és az infláció szélsőséges bizonytalanságának kockázatával kerülhet szembe, mivel hiányoznának a gazdasági stabilizáció fontos hazai eszközei. Ezért az eurót nem lehet bevezetni, amíg a kérdéses országokban meg nem szüntetik a jelentős egyensúlytalanságokat, és el nem érnek megfelelő, fenntartható konvergenciát, amint azt az EU előírja" — mondta Trichet az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságának meghallgatásán.

Az év első negyedében amúgy tovább romlott a gazdasági helyzet az euróövezetben. A bankmentő és gazdaságösztönző programok hatása nagyobb a vártnál, de a leküzdendő nehézségek is nagyobbaknak bizonyulnak a korábbi várakozásnál, és aggodalomra adnak okot ,,protekcionista tendenciák" — fogalmazott az EKB elnöke.

Román félelmek

Nem tudni, hogy a trichet-i elemzésre hallgatva-e, de a román pénzügyi illetékesek és közgazdászok sem tartják lehetségesnek az euró bevezetését a tervezett időpont, azaz 2014 előtt, mert szerintük az ország még felkészületlen erre, és csak rontana a gazdasági helyzeten.

A múlt héten nyilvánosságra került IMF-dokumentum szerint a még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését, még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez. Az euró idő előtti bevezetése ellen különféle érveket hoznak fel Romániában. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza például úgy vélte: ez egyet jelentene az önálló pénzügypolitika feladásával: azt a kamatszintet kellene alkalmazni, amelyet az EKB székhelyén, Frankfurtban határoznak meg az euróövezet egészére. Ám, ha egy országban 6,9 százalék az infláció, miközben az euróövezetben 1,25 százalék az alapkamat, teljesen egyértelmű, hogy nem lehet az inflációt ellenőrzés alatt tartani — mondta a szakértő a Ziarul financiar gazdasági napilapnak.

Minden drágulna

Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank igazgatója a România liberă napilapnak kifejtette: kétségtelenül előnyös lenne az ország számára, ha már benn lenne az euróövezetben, ez védettséget biztosítana a valutaárfolyamok ingadozásával szemben. Szerinte azonban ebben a pillanatban egyáltalán nem lenne jó az európai valuta bevezetése, mert Románia semmivel sem tudná gátolni az árak ugrásszerű emelkedését. Az euróra való átállás esetén a jelenleg 1 lejbe kerülő kenyérért 4 lejt, azaz 1 eurót kellene adni.

Aurelian Dochia, a Román Gazdaságpolitikai Központ elnöke úgy látja: ha kiterjesztenék az európai közös valutát a zónán kívüli keleti országokra, az nem ingatná meg az eurót, hiszen az említett országok gazdasági súlya mindössze tíz százalékát tenné ki az összeurópainak. Az újonnan belépő országok azonban korántsem mentesülnének a hátrányoktól, és komoly problémákkal kerülnének szembe a nem versenyképes gazdaságok.

A nyugdíjakat is veszélyeztetné

Ionuţ Popescu, Emil Boc miniszterelnök gazdaságpolitikai ügyekkel foglalkozó tanácsadója szerint csak lépésről lépésre lehet az euró bevezetéséig eljutni, ezenkívül az EU-tagállamoknak is vállalniuk kell ehhez ,,bizonyos kockázatokat".

Daniel Dăianu gazdasági elemző és európai parlamenti képviselő határozottan ellenzi, hogy ebben a pillanatban történjék az átállás. Emlé­keztet, hogy a román állam ebben a pillanatban legalább az árfolyam szabályozásával képes beavatkozni baj esetén. Az euró bevezetése után azonban máshol bocsátják ki a pénzt, viszont Románia csak akkor jut euróhoz, ha képes venni belőle a ,,kosárból". Márpedig most erre nem lenne képes, és könnyen olyan helyzetben találná magát, hogy nem tudna sem béreket, sem nyugdíjakat fizetni — mondta az elemző. (MTI)