A kétszeres Oscar-díjas színésznő a fesztivál történetében a negyedik művész, aki életműdíjat kapott, előtte Alain Resnais és Gérard Oury francia rendezők, valamint Jeanne Moreau színésznő részesült e kitüntetésben.
Jane Fonda a kissé extravagáns Lady Jayne Seymour Fonda néven született 1937. december 21-én New Yorkban, apja a neves színész, Henry Fonda, anyja a New York-i társasági élet egyik színfoltja, Frances Ford Seymour volt. Tizenkét évesen veszítette el hosszas pszichiátriai kezelés alatt álló anyját, aki öngyilkos lett. A színészi karrier előtt modellként kereste kenyerét, kétszer is megjelent a divatvilág bibliájának számító Vogue magazin címlapján. Bár többször is szerepelt apjával, végül csak 1958-ban tette le a garast a színészi pálya mellett, amikor is apja bemutatta a színészoktatók pápájának, Lee Strasbergnek. Az ötvenes évek legvégén aratott színpadi sikerei jó ugródeszkának bizonyultak a széles vászon felé, ahol igazán nagy sikereit aratta. A hatvanas években évente több filmben is játszott, első sikerei között az Anthony Perkinsszel közös alkotását, a Tall Storyt tartják számon. Ezt követte a Period of Adjusment, majd az A Walk on the Wild Side, amiért a legjobb fiatal színésznek járó Golden Globe-díjat kapta. Az igazi áttörést az 1965-ös Cat Ballou hozta meg számára, a filmet öt Oscarra jelölték, Jane Fonda neve pedig a legnépszerűbb színésznők közé avanzsált.
A kritikusok által körülrajongott színésznő karrierjében a Minden szerdán (Any Wednesday), majd a Robert Redforddal forgatott klasszikus, a Mezítláb a parkban jelentette a következő állomást. Az 1968-as év a politikai aktivitásáról is híres színésznő életében izgalmas volt a Barbarella című sci-fi miatt is, e szerepe révén egy egész generáció számára szexszimbólummá vált. Míg az előbbi filmjét elsősorban a külsőségekért szerette a közönség, egy évvel később igazi színészi tehetségéről is tanúbizonyságot adhatott A lovakat lelövik, ugye? című filmben, amely a kritika elismerése mellett az első Oscar-jelölést is meghozta számára.
Ezt követően olyan kasszasikerekben játszott, mint a Rosemary gyermeke, valamint a Bonnie és Clyde. Első Oscar-díját a legjobb női főszereplő kategóriában a Klute című film prostituáltjaként kapta 1971-ben, amelyet hét évvel később még egy aranyszobrocska követett a Hazatérés című filmben nyújtott alakításáért. A hetvenes évek első felében elkerülték a hangos sikerek, bár ekkor is olyan művészekkel forgatott együtt, mint Yves Montand vagy Jean-Luc Godard. A visszatérés 1977-ben a Mókás páros című filmjével sikerült, ezt követte az Oscar-díjas alakítása a Hazatérésben, majd 1979-ben a Kína-szindróma, amelyben Michael Douglas és Jack Lemmon voltak a partnerei. A Las Vegas-i lovasban újra Redforddal forgatott, a nyolcvanas évtizedet pedig Lily Tomlin és Dolly Parton oldalán kezdte a Kilenctől ötig című filmben.
1981-ben régi nagy álma vált valóra, amikor apjával együtt dolgozhatott. Az Aranytó, bár kiváló film lett (a két Fonda mellett Katherine Hepburn is játszott benne), mégsem rendezte apa és lánya sokszor feszült viszonyát. Henry Fonda a filmbeli alakításáért Oscar-díjat kapott, melyet apja súlyos betegsége miatt Jane vett át.
A színjátszás mellett az aerobik és az egészséges életmód hirdetőjévé váló Jane Fonda a nyolcvanas években az Ágnes, az isten báránya című alkotásban aratta utolsó jelentős sikerét, majd a kilencvenes évek elején, a CNN-mogul Ted Turnerrel kötött házassága után bejelentette visszavonulását. Az utóbbi években azonban meggondolta magát, újabban egyre több filmben vállal ismét szerepet, leginkább vígjátékokban tűnik fel (ilyen volt a Jennifer Lopezzel forgatott Anyád napja című habkönnyű komédia is). Politikai aktivitása is feléledt, a vietnami háború egyik legnevesebb és leghevesebb ellenzője most az iraki háború ellen lép fel.
Jane Fonda, akinek öccse, Peter, illetve unokahúga, Bridget Fonda is szakmabeli, napjainkban Atlantában él. Háromszor ment férjhez és vált el, két gyermeke van. 2005-ben My Life So Far címmel írta meg emlékiratait.
Pietsch Judit
