Százéves a spanyol főváros híres sugárútja, a Gran Vía, egy polgárháborúval és diktatúrával tarkított viharos évszázad tanúja. Madridiak és turisták milliói sétálnak évente a sugárúton Orson Welles, Gary Cooper és Ava Gardner nyomdokain, akiknek fényképe a Museo Chicote bárban függ néhány háztömbnyire azoktól a moziktól, ahol először vetítették filmjeiket.
A jeles évforduló napján, hétfőn több százan zsúfolódtak össze a sugárúton, hogy lássák János Károly királyt, amint leleplezi a Gran Vía makettjét azon a helyen, ahol nagyapja, XIII. Alfonz száz évvel ezelőtt letette az első követ. Az uralkodó elsétált egy könyvesboltig szemben a Telefónica épületével, az egykori telefonközponttal, ahonnan Ernest Hemingway küldte tudósításait az 1936 és 1939 közötti polgárháború alatt, amikor Madridot a leendő diktátor, Francisco Franco katonái bombázták. A 89 méter magas épület volt a spanyol főváros első felhőkarcolója és annak jelképe, hogy a Gran Víát a New York-i Fith Avenue vagy a párizsi Champs Elysées vetélytársának szánták. A sugárút még mindig a spanyolországi gazdasági, politikai és kulturális változások barométere, Alberto Ruiz-Gallardón polgármester szerint ,,Madridban minden itt történik". Manapság a nagy filmszínházak hanyatlanak, de tódulnak az emberek a kifutott márkás termékeket áruló boltokba, kávéházakba és a zenés darabokat bemutató színházakba.
Az egyik leghíresebb esemény, amely a sugárúthoz kötődik, 1928-ban történt, amikor Diego ,,Fortuna" Mazquiaran torreádort hívták segítségül, hogy megfékezzen egy elszabadult bikát, amely akkor már több járókelőt is felöklelt. Alejandro Amenábar, az Agora rendezője 1997-ben megállította a forgalmat a Gran Víán, ahol naponta 50 000 autó hömpölyög, hogy leforgassa a Nyisd ki a szemed című film egyik jelenetét Penélope Cruz főszereplésével.
A Gran Vía építését 1910-ben kezdték meg éveken át tartó viták és három meghiúsult terv után, és évekig tartott, amíg 48 régi utcával egy szintre hozták. Az építés 1931-ben folytatódott, abban az időben, amikor XIII. Alfonz emigrációban élt, és Spanyolország köztársaság lett. Az 1,3 kilométer hosszú sugárutat csak 1954-ben, a Franco-diktatúra idején fejezték be. A Gran Vía neve együtt változott a történelemmel és a politikával. A polgárháború alatt Szovjetunió sugárútnak hívták, Franco alatt José Antonio Primo de Riverának, a spanyolországi fasiszta Falange párt megalapítójának nevét viselte. Eredeti nevét 1981-ben, öt évvel Franco halála után kapta vissza, amikor Spanyolországban helyreállt a demokrácia, és az ország csatlakozni készült az Európai Unió elődjéhez. Mostanában évről évre a legnagyobb rendezvény a sugárúton a melegbüszkeség-napi felvonulás.
