A győzelem olyan arányú és méretű, hogy jut belőle nekünk, külmagyaroknak is. A siker egy szeletével azért is megjutalmazhatjuk magunkat, mert az évek hosszú során át a ,,lesz még egyszer ünnep a világon" jegyében éltünk és cselekedtünk.
Optimizmusra volt elegendő okunk. Akkor is, amikor tombolt, vagdalkozott és rikoltozott az újgazdag posztkommunista betyárság, amikor voltak olyanok is tágabb környezetünkben, hogy ide-odaloccsantak, mint tekenőben a víz az ingatag politikai világban.
Magyarországon a parlamenti patkó gyökeres átrendeződése immár evidencia. Ezzel nemcsak a súlypontozódás változott meg a kívánatos irányba az ország jövőjének alakulásában, hanem elerőtlenedtek és kihulltak azok a politikai csoportosulások, amelyek botrányos, önemésztő szereplése az utóbbi időben nemcsak ártalmassá, hanem irritálóan szégyenletessé vált.
És ami bennünket közvetlenül érint, az átrendeződés az egész magyar nemzetpolitika alakulásában érzékelhető lesz. A Fidesz és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nemrég megkötött stratégiai partnersége ennek az előszele. A külhoni magyar nemzetpolitikában felerősödnek azok az erővonalak, amelyek a Fidesz politikai irányultságában eddig is mutatkoztak, de hatékonyságuk ellenzékben erősen korlátozott volt. Az évek során ártó szándékkal szétvert, a nemzeti együvé tartozás kiteljesedésének szolgálatát ellátó intézmények visszaállításának szükségessége nyilvánvaló. Módosulnia kell a magyar támogatáspolitikának, a pártkapcsolatok kiépítésének, a magyarországi és a külhoni magyar kapcsolatok erősítésének.
Ehhez természetesen a partnereknek is alkalmasaknak kell bizonyulniuk.
A magyar országgyűlésből teljesen kiszavazott vagy az összezsugorodott pártok egymásnak uszulása, önmaguk szétverése tanulságul kell szolgáljon mindannyiunknak. Az ide-odaloccsanás, a politikai és erkölcsi áskálódás előbb-utóbb azokat dönti romba, akik ezt a műfajt művelik.
A Fidesz győzelme egyben az éveken át dédelgetett remény diadala, amelynek a magyar nemzeti közösség egészét kell erősítenie.
