Csáky Pál, az MKP elnöke arról tájékoztatta az MTI pozsonyi irodáját, hogy a párt elnöksége jóváhagyta azt a szövegtervezetet, amelyet haladéktalanul megküldenek Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének és Pavol Paska szlovák házelnöknek, valamint a két parlament frakcióvezetőinek is. Céljuk, hogy a két törvényhozás közösen nyilvánítsa ki: megérett az idő arra, hogy a két ország közös akarattal lépjen túl a történelmi sérelmeken, mert a közös európai jövőkép kialakításához ez elengedhetetlenül szükséges.

Csáky az MTI-nek elmondta, hogy pártja kezdeményezéséhez várhatóan a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) frakciójának egy része is csatlakozni fog. Az indítvány egészen más célokat követ, és más távlatokat mutat fel, mint a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezése. Az SNS ugyancsak a jövő heti ülésszakon akarja előterjeszteni azt a határozati javaslatot, amely kimondaná a szlovákiai magyarok és a kárpáti németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumokból eredő rendeletek érvényességét. ,,Ezt a szándékot módfelett veszélyesnek tartjuk, és úgy gondoljuk, hogy ezzel szemben mi előremutató alternatívát kínálunk. A megbékélési nyilatkozat a jövőről szól, arról, hogy a sok évszázadon át közös államban élt két nép között mintaadó, követendő kötődések és értékek is kialakultak. Persze, nem tagadhatjuk, a múltban voltak olyan zavaró történések is, amelyek mindkét ország polgárai számára problémásnak minősülnek" — jelentette ki az MKP elnöke.

Az MKP szövegtervezetét ismertető Csáky elmondta, hogy az ,,három olyan elemet sorol fel, amellyel kapcsolatban a magyar Országgyűlés fejezhetné ki sajnálatát. A XIX. és a XX. század fordulójának szlovákok által sérelmezett magyar politikájáért, az első bécsi döntést követő időszak itteni történéseiért, valamint, azért, hogy 1968-ban a Magyar Népköztársaság fegyveres erői Szlovákia területére léptek." Ugyanakkor — ismertette Csáky a szlovák parlament felé megfogalmazott elvárásokat — ,,a szlovák fél is három kiemelt sérelem miatt kérjen bocsánatot. Az első a Csehszlovák Köztársaság megalakulása nyomán történt — sok magyar ember jogait károsító — fejleményekért, továbbá azért, hogy 1945 után sok embernek kellett erőszak hatására elhagynia szlovákiai szülőföldjét, és Magyarországra távoznia, míg másokat csehországi kényszermunkára hurcoltak, valamint azért, hogy 1945—1948 között, a jogfosztottság éveiben a szlovákiai magyaroknak a kollektív bűnösségre alapozott elvek alapján kellett bűnhődniük." Hozzátette: az MKP indítványozza, hogy a szlovák kormány a felsorolt sérelmek esetleges kárpótlására különítsen el egy megfelelő összeget.

Az MKP indítványa szerint a két parlament azt is kinyilvánítaná, hogy az adott ország a maga területén élő kisebbségek iránt kedvező, európai gyakorlatnak megfelelő bánásmódot tanúsít, és ezt a szándékát törvényben szentesíti.