Meteorológiai jelentések szerint péntek éjjel, szombat délelőtt érheti el Romániát az izlandi vulkán által létrejött hamu- és füstfelhő, amely rövid távon nem, de hosszú távon komoly következményekkel járhat. Éjjel 3 órától lezárták Románia északnyugati légterét.
Csak egy rövid hír volt a szerdai nap folyamán, hogy az izlandi Eyjafjallajokull jégmezőn ismét kitörni készül egy vulkán, ennek bekövetkezte után azonban óráról órára súlyosbodott a helyzet. Elsőként az észak-skóciai Aberdeen város repülőterét kényszerültek lezárni a vulkáni füst- és hamufelhő miatt. Aztán sorra futottak be a hírek, hogy egyre több nagy-britanniai és skandináviai repülőtér volt kénytelen felfüggeszteni tevékenységét. Csütörtökön mintegy négyezer járatot töröltek, amennyit a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta soha. Közben pedig a vulkáni felhő haladt Európa felé, tegnap már 17 000 járatot töröltek, az átlagos európai légi forgalom 75 százalékát. Korábban úgy tűnt, hogy ez Romániát kevéssé érinti, tegnap azonban 64 járatot töröltek, utasok százai maradtak a várótermekben Bukarestben, Temesváron, Szebenben és Kolozsváron.
Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy az Eyjafjallajokull okozta környezeti jelenség hatásai Erdélyt sem kerülhetik el. Lengyel Erika, a környezetvédelmi minisztérium sajtóreferense elmondta, várhatóan szombat délelőtt érkezik meg a vulkáni hamut szállító felhő Románia északnyugati részére. Éppen ezért a Szatmár, Máramaros, Bihar és Suceava megyei meteorológiai hivatal folyamatosan nyomon követi a felhő útvonalát. Arra kevés az esély, hogy a hamu nagyobb mennyiségben jusson el az erdélyi légtérbe, de a légúti megbetegedésben szenvedők számára okozhat kellemetlen perceket. Optikailag vélhetően csak a szokatlanul bíborszínű naplemente révén észlelhetjük jelenlétét, mivel öt-hatezer kilométer magasságban száll, és az emberi szem legfeljebb a 2000 km-re levő felhőket látja.
„A vulkánkitörések komoly hatással lehetnek az életmódra, amelyet 2—4 évig is kibillenthet a megszokott kerékvágásból. Ennek komoly szociális, gazdasági és politikai következményei is lehetnek" — idézi a realitatea.net dr. John Murray szakértőt. A történelmi példákból tudjuk, hogy vulkánkitörések után megnő a csapadék mennyisége az érintett területeken, ami komoly árvizeket okozhat. Emellett a csapadék által levert vulkáni hamu tufásodása hatalmas károkat okozhat a mezőgazdaságban. Az atmoszférában rövid ideig megmaradó füst- és hamufelhő növeli az üvegházhatást, míg hosszú távon csökkenti a Földet elérő napsugarak mennyiségét. Előző felmelegedést, utóbbi lehűlést okoz. (impulzus.ro)
