Teljes kihasználtsággal közlekedtek viszont a nemzetközi autóbuszjáratok és a vonatok, nőtt egyes szállodák lefoglaltsága a légtérzár alatt, ami váratlan bevételekhez juttatta ezek üzemeltetőit. A múlt csütörtökön bekövetkezett természeti csapás következményeivel kapcsolatban ma az egyik leggyakrabban hangoztatott szó a káosz, mely az európai szabályozások egybehangoltságának hiányára is ráirányítja a figyelmet.

Múlt csütörtök óta több mint hatvanezer légi járatot töröltek Európában az izlandi vulkánkitörés miatt. A légikikötők és járatüzemeltetők veszteségeit igen nagynak, egymilliárd eurót is meghaladónak becsülik, mely egyes vélemények szerint nagyobb mértékben visszaveti a közlekedést és az utasforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, mint a 2001-es amerikai terrortámadás. A repülőterek többnapos bezárása az Európai Unió gazdasági talpra állását is veszélybe sodorta — vélik többen is, és a helyzeten nem sokat szépít, hogy a természeti csapás kedvezett a szárazföldi közlekedés üzemeltetőinek, némely szállásadóknak, de pluszbevételeik aligha ütik a légiek veszteségeit.

A Légitársaságok Nemzetközi Szövetsége élesen bírálta a vulkáni felhő által érintett országok kormányai intézkedéseinek összevisszaságát, ami megtetézte a veszteségeket. Úgy vélik, Európa kaotikusan reagált a rendkívüli helyzetre, ezzel növelve a kárt. Előzetesen nem elemezték a kockázatot, nem egyeztettek, nem hangolták egybe lépéseiket, az intézkedéseknek nem volt közös irányítójuk, aminek természetesen sok százezer ember és a gazdaság látja kárát. A szövetség a légi forgalom megbénulása miatti veszteséget napi 200—250 millió euróra becsülte.

A romániai légitársaságok egy része még nem készült el a veszteségbecsléssel, a Tarom napi egymillió eurós bevételkieséssel számol, a légtérzárlat miatt 15 600 utasát nem szállíthatta. A Wizz Air 13 000 utast nem szolgálhatott ki, de hogy ezzel mit veszített, még nem közölte. Nagyok a repülőterek veszteségei is, a Băneasa és az Otopeni együtt naponta háromszázezer eurós kiesést becsül, a kolozsvári hetvenötezer euróst. A temesvári reptér öt nap alatt nyolcvanezer euróval számol, némileg kevesebbet, tízezer eurót veszített a Konstancai légikikötő.

A szárazföldi fuvarozók ezzel szemben a kereslet meredek emelkedése ellenére — volt, ahol a megszokott utasszám négyszeresét kellett kiszolgálniuk — aligha gazdagodnak meg pár nap pluszbevételéből. A bukaresti Északi pályaudvar szombat és vasárnap között 310 000 lejjel növelte bevételét, napi kb. ötszáz utassal többet szállított nemzetközi járatain, volt, ahol pótkocsikkal növelték a szerelvényeket. Némi pénzhez jutottak a repülőtereket működtető városok szállodái, a taxisok viszont pár kivételtől eltekintve kevés hasznot húzhattak a fennakadásból. Volt egy bukaresti taxis, aki 1700 euróért szállított utast Párizsba, vagy a másik ezer euróért Odesszába. A csomagszállítók sem jártak túl jól, a légi közlekedés kiesése miatt a csomagok kézbesítése akár öt napot is késhet.

A szállodaipar viszont többet veszített a várt vendégek elmaradása miatt, mint amennyit nyert a váratlan szálláskérőkön. Az elmúlt két év hanyatlása után újabb csapást jelentenek főleg a budapesti szállodákra a légtérzár miatt otthon maradt vendégek — mondta Kovács István, a Magyar Szálloda Szövetség főtitkára hétfőn az MTI-nek. A légtérzár miatt lemondott szállodai szobákat ugyanis vis maior esete miatt már nem fizetik ki. A turisztikai szezon az elején tart, és ilyenkor a hétvégére naponta három-négyezer külföldi érkezik városlátogatásra. Az elmúlt két év mélyrepülése után a szállodáknak, de az egész turisztikai iparnak újabb csapás a vulkáni hamufelhő miatt elrendelt repülési tilalom.