Békési levelekHáromharmad

2010. április 22., csütörtök, Világfigyelő

Szimpatikus első hallásra ez a kerek egészet, még helyesebben talán ismét egységessé összeálló, valaminek az egységesülő alakzatát, valakiknek az ismét csoportképpé való kiegészülését sugalló kifejezés.

Még tetszetősebb és szívet melengetőbb, ha ez a társadalom-matematikai kifejezés egy országlásra hivatott politikus szájából hangzik el.

Sokak számára a kétharmados többség jelentette a látóhatár végét, ezzel zárult politikai horizontja nem keveseknek, hisz ez jelentené, jelentheti, jelenthetné (tessék ízlés szerint válogatni) a végre megvalósuló (megvalósítható) rendszerváltást. Ám — és itt van Orbán Viktor üzenetének igazi lényege — ez a „mennyiség" csupán egy lehetőség, egy módozat, eszköz elvárásaink elérésére, végrehajtására. Ám az igazi cél a háromharmad megvalósítása, mely a mennyiségében egységesülő, minőségében népből nemzetté alakuló, nemesedő magyarság jövőképe tulajdonképpen. Valóban, felelős politikus nem is gondolkodhat másként. Tudva tudja — és tudjuk —, hogy ez egy utópisztikus szám és állapot valójában, hisz emberből és ráadásul örökkön berzenkedő magyarból vagyunk faragva, de az erre — a végtelenben megvalósuló egységre — való törekvés alapvető kötelessége minden felelős embernek.

Óriási a feladat és a felelősség. Egyrészt még egyben kell tartani a voksolók seregét, és elvinni ismét szavazni őket, hogy meglegyen a fenti többség úgy, hogy más jóhiszeműt ne bántsanak közben, majd — szembesülve a kiürített kamrával, az időzített bombákkal, a szekrényből kizuhanó csontvázakkal — dolgozni és haladni kell, s közben mosolyogni, mert hihetetlenül igénylik az emberek a reményt és a biztatást. Másrészt rendet vágni az eddig zabrálók sorában, közben — lásd Pokorni szavait — lecsapni azok jobbját, akik az „innenső" oldalról lopni akarnának. No meg meghallani azok hangját, akik nem háromharmadban, hanem ötötödben gondolkodnak. Így is egész az egész, csak a fogyó, lassan háromötödnyi anyaországi mellé hozzátapad végre az ugyancsak apadó kétötödnyi határon kívül rekedt is.

Ha körülnézünk, nem euforikus, győzelemtől megrészegült arcokat látunk, hanem aggódó, de reménykedő, kicsit még kétkedő, de egyre felelősebben gondolkodó és cselekvést felvállaló embereket. Nehéz idők vannak mögöttünk és előttünk is. De a hit és a remény a miénk. No meg a szeretet és a kardforgató matektudásunk...

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 504
szavazógép
2010-04-22: Közélet - :

Faültetés és nagytakarítás

Ötezer facsemetét adományozott a sepsiszentgyörgyi erdészeti igazgatóság háromszéki iskoláknak, ebből kétezret e hét elején osztottak szét.
2010-04-22: Közélet - :

Rendőri pályán

Úgy tűnik, a háromszéki magyar fiatalok körében kezd vonzóvá válni a rendőri pálya. Az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián a ,,magyar nyelvet ismerőknek" meghirdetendő helyekre van kereslet — közölte Corneliu Câmpeanu megyei rendőrfőkapitány.